A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Béres András: Szabó Pál és a "Kelet Népe"
15-től, az V. évfolyam 11. számától már Móricz Zsigmond a főszerkesztő, s a Szerkesztőség Budapest, VI. Eötvös u. 12. szám alatt működik. A záró rész azt jelzi, hogy; Nyomatott: Pesti Lloyd nyomda gépein. Igazgató Dr. Móricz Miklós, aki maga is megszólal mostmár Móricz Zsigmond lapjában.25 Móricz Zsigmond halálával megszűnt a sokat formálódott és közben valamelyest irányt változtatott Kelet Népe, amelyet Szabó Pál mindig dédelgetett gyermekének tartott. Érdemes idézni Móricz Zsigmond Szabó Pálhoz küldött 1941. szeptember 18-án kelt levelének egy részletét:26 „Kedves Palim, úgy eltűntél szem elől, hírt se hallani rólad. Egy szép novellát szeretnék kapni tőled. A régiekhez méltót. A Kelet Népe úgy látszik most egy kicsit megint lépik egyet. Ha sikerül, egy kissé mutatósabb lesz, hogy el lehessen adni. Belől nem változik, csak kívül s valamit megint kezdek fizetni is az írásért. Legjobban szeretném megszüntetni. Öreg koromra elég volna az adósság, amit felgyűjtöttem, s nem hagynak meghalni a barátok.” Szabó Pál ekkor már nagyon el volt foglalva a Szabad Szó szerkesztésével, ezért nem véletlen Móricz Zsigmond biztatása, mint az említett levél utóirata. „Ne hagyd a tollat! írjál! Mindent cserbe lehet hagyni, de a művész a maga művészetét soha el ne hagyja.” A sok küzdelmet átélt, a nehézségektől vissza nem riadó egykori bihar- ugrai kőműveslegény a kemény munkától soha nem hátrált. Mint író is őrizte ezt a keménységet, amiben sokat segített Móricz Zsigmond barátsága és biztatása is. A most bemutatott levéltári dokumentumok, ha nem is teljesen világítják meg a Kelet Népe minden szakaszát, de hitelesen mutatják Szabó Pálnak 1936— 1937. években a hivatalos hatóságok irányában tett lépéseit és körültekintő gondosságát, féltését, amellyel mindent megtett e valóban a népből eredt irodalmi sajtóorgánum megmentésére, éltetésére. Ha figyelembe vesszük a lap széles skáláját, cikkeinek sokoldalúságát, amely egyben a szerkesztői koncepciót is dicséri, igaza van Szabó Pálnak, amikor azt mondja: 27„Nem volt az akkori világ tragikumának olyan szakasza, amihez a Kelet Népe ne szólott volna hozzá. Szót kért itten a Népszövetségtől kezdve a téglagyári munkásokig minden, de minden.” Jóllehet elsősorban az indulás körüli gondokat, nehézségeket és fáradhatatlan küzdelmet kívántam elsősorban megvilágítani, mégis egy tartalmas élet teremtő akaraterejébe van alkalmunk bepillantani. S ebben nem csupán az a megbecsülendő, hogy egy Körös-parti kezdeményezés országos hírre emelkedett, hanem az hogy egy kezdeményező alkotó életútjának egy jelentős szakaszát, egy szűnni nem akaró lelkesedésből született irodalmi lapnak Biharugrától Budapestig megtett útját a hiteles valóságnak megfelelően alkalmunk van megismerni. Mind ez a maga korában egyáltalán nem lebecsülendő eredmény. Küzdelem a fennmaradásért, a mikor, hol hitelt nyújtó nyomdászokkal, hivatalos szervekkel, hatóságokkal, még jó hogy a fő szervező, Szabó Pál erejét meg nem haladták. Nem tudnám méltóbb szavakkal zárni a Kelet Népéről írottakat, csak az egykori szervező, főszerkesztő szavaival :28 „S énbennem ma is megder25 Kelet Népe, 1939. december 15. V. évf. 11. és következő számok. 26 Czine M.: Szabó Pál i. m. 148—157. old. 27 Szabó P.: i. m. 262. old. 28 Uő.: 266. old. 10* 147
