A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Szendrey István: A derecskei uradalom kiépítése
tűkhöz tartozott az is, ha „szárazság által” valamely határrész szántóföldi művelésre alkalmatlanná vált, akkor a földesúr figyelmét fel kellett hívniuk, hogy a „Földes Uraság mindjárt használhassa.” Mindezekért a szolgálatokért Krajner József tiszttartó 1814-ben mentesítette a szabadosokat mindenféle földesúri tehertől, s megígérte azt is, hogy igyekezni fog a mentesítést megszerezni a vármegyei terhek alól is.18 Akadtak természetesen az egyes falvakban pénzen fizetett alkalmazottak is — rendszerint csőszök — akik a kezdetben még csekély majorsági földekre vigyáztak. Tudunk arról is, hogy Derecskén a tiszttartó, az ügyvéd, az ispán mellett gazdasági cselédek is voltak.19 Utalnunk kell a birtok ellenőrzésének a módjára is. Tudjuk azt, hogy a derecskéi uradalom vezetése felett a XVIII. század első felében rendszerint valamelyik központi Eszterházy-uradalom főtisztje gyakorolta az ellenőrzést. így például az ozorai és főként a lévai uradalom inspektora. A birtok érdeke azonban úgy kívánta, hogy a derecskéi domínium élén olyan ember álljon, aki teljhatalommal intézkedhet. Ez a helyzet lényegében a két Szlávy adminisztrátorsága idején következett be a XVIII. század derekán, s bár Derecskén ezután is jelentek meg — főként szerződéskötések alkalmából — magasabbrangú tisztviselők, a birtokigazgatás konkrét menetébe nem szóltak bele. Megjelenésükkel részben a derecskéi uradalom tiszttartójának igyekeztek nagyobb súlyt, tekintélyt biztosítani, persze egyidejűleg ellenőrző munkát is végeztek.20 Nem lehet megállapítani azt, hogy mikor szervezték meg a derecskéi—kisvárdai tiszttartóságot, de amikor az létrejött, attól kezdve a derecskéi uradalom élén is a kisvárdai tiszttartó állott, noha a kisvárdai uradalom jelentéktelenebb volt a derecskeinéi.21 Az 1712-ben megkötött első úrbéri szerződés szerint az udvarbíró eltartása a lakosság és a földesúr közös feladata volt. E szerint a lakosoknak kellett biztosítani az udvarbíró lakását Váradon, vagy Debrecenben, illetve adniuk kellett bizonyos természetbenieket is, ami lényegében fedezte az udvarbíró eltartását. A herceg pedig száz rénes forint fizetést folyósított számára.22 A lakosok azonban a szerződésben foglalt kötelezettségüknek — különösen az 1720-as évek elején — csak nagyon rendszertelenül tettek eleget. A központi igazgatás ezért 1726-ban a következőket rendelte el. Tekintettel arra, hogy az udvarbíró Derecskén lakik, a váradi lakásra nincs szükség, a derecskéi lakást azonban a jobbágyok kötelesek rendben tartani. Ezt a kötelezettséget húsz forint értékben, pénzben kellett megváltaniuk. Át kellett vállalniuk az inspektor száz rénes forint fizetését is, amit eddig a földesúr fizetett. Ráadásul az udvarbíró fizetését 1757-ben 250 forintban állapították meg.23 Ugyancsak a lakosoknak kellett fizetni az uradalmi ügyvédet is, ami 1726-ban száz forint terhet jelentett. A jobbágyokra hárult az uradalmi hajdúk eltartása is, akik 1726-tól kezdve évi huszonnégy forintot és tizenkét pozsonyi mérő búzát kaptak, bár 18 A derecskéi uradalombeli szabadosok instructiója. Deretskei Szabados Bányai István elében adott pontok. Szendreyl.: Kand. ért. i. m. Függelék. 19 Uo. 24. old. _ 20 Uo. 22. old. így pl. Szlávy György idejében is megjelent a domíniumon Nagy István régens, Simi- liár János kismartoni inspektor 21 Uo. 22. old. 22 Uo. 24., 84. old. 23 Uo. 25. old. 23
