A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Szendrey István: A derecskei uradalom kiépítése

az 1748-ban kelt ideiglenes rendelkezés szerint a pénzbeli terheket a földesúr vállalta magára.24 Derecske uradalmi központ volta, a földesúri jogok fokozatos érvényesí­tése (pl. az ún. királyi kisebb haszonvételek terén), az úrbérrendezés után a ma­jorsági gazdálkodás fokozatos kiépítése együttesen azt eredményezte, hogy az Eszterházyak a XIX. század első felében Derecskén a következő objektumok­kal rendelkeztek: a hajdani inspektor háza, a jelenlegi ügyvéd, és a tiszttartói lakás. Az uraság „katonájának” lakása. A nagy csapszék, a Bányai-féle malom, a Sinai ház, a Sinai-féle major és a béres házak. Özv. Zákány Istvánná malma, a hajdani ispáni, a mostani ispáni lakás, az urasági tömlöc, a mészárszék és a bolt. A malom, a szérűskert és a búzaház. A juh-akol és a pajta. A gazda la­kása, végül a „szóda fabrika” (szódaüzem). Anélkül, hogy a fentiek részletesebb elemzésébe bocsátkoznánk —- erről majd a majorsági gazdálkodás tárgyalásánál szólunk —, meg kell jegyeznünk, hogy a fenti objektumok megléte bizonyítja ezt az egyéb forrásokból is követ­kező megállapítást, hogy Derecskén valóban jól kiépített uradalmi központtal állunk szemben, ahol egyaránt megtalálható a földesúri erőszak minden kelléke, csakúgy, mint az uraság gazdasági tevékenységéhez szükséges objektumok. A felsorolásból világos, hogy a földesúri állattartás elsősorban a juhászaton alapult, illetve a szántóföldi majorsági gazdálkodást elsősorban a kalászosok termesztése jelenthette. A szódaüzem esetében pedig annak lehetünk tanúi, hogy a földesúr nem idegenkedett bizonyos „ipari” tevékenységtől sem! A földesúr-jobbágy viszony; a földesúri joghatóság érvényesítése Amikor a bihari volt kishajdú telepek 1702-ben az Eszterházyak kezére kerültek, Pál herceg — valószínűen a kamarai adókivetés mintájára — maga állapította meg, hogy új alattvalói mennyit fizessenek. Ennek mennyisége — amint azt az adózás tárgyalásánál látni fogjuk — nagyobb volt, mint a kama­rának fizetett összeg.25 Nem tartjuk valószínűnek — ennek legalábbis nincs nyoma — hogy már ekkor valamiféle szerződés szabályozta volna a földesúr és a birtok népe közötti viszonyt. Láthattuk azt is, hogy a Rákóczi-szabadság- harc alatt uradalmi tiszt nem tartózkodott a birtokon és egyébként sincs semmi jele annak, hogy ez idő alatt valamiféle kapcsolat lett volna a bihari birtoktest lakossága és Eszterházy Pál között. Egyébként az ekkor elmaradt földesúri adót a herceg később sem hajtotta be. Az első úrbéri szerződés megkötésére csak a Rákóczi-szabadságharc bu­kása után került sor. A Bécsben, 1712. február 12-én aláírt szerződés, amelyet a herceg az uradalom népét képviselő két jelenlevő előtt kötött meg, kedvezőbb helyzetet eredményezett, mint az 1702-es állapot volt. Már abban is, hogy nem külön-külön kötötték a szerződést, hanem az egész uradalmi közösséggel. A „pátens levél” egyébként hét pontból állott :26 1. A herceg elengedi az eddig meg nem fizetett földesúri adókat. 2. Átengedi a jobbágyoknak az ún. királyi kisebb haszonvételek jogát (kocsma, malom, mészárszék). 24 Uo. Függelék. Ideiglenes rendelet a derecskéi uradalom számára. 25 Uo. Függelék. Az uraság létesítményei Derecskén. 26 Szendrey I.: A bihari hajdú pere... i. m. 14. old. Derecske 637 forint 30 dénárt fizetett. 24

Next

/
Thumbnails
Contents