A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Fórum - Kállay István: A nagybirtokkormányzat levéltári forrásai 1711-1848
Szintjük és funkciójuk szerint többféle tisztiszéket lehet megkülönböztetni. A birtokszervezetben elfoglalt helye szerint volt központi, kerületi és uradalmi tisztiszék. Abban az esetben, ha a nagybirtok kerületekre oszlott, az uradalmi tisztiszékek a kerületi, ezek a központi tisztiszéknek voltak alárendelve. Jegyzőkönyveiket a felsőbbszintű székhez terjesztették fel, amely a felügyeletet gyakorolta felettük. A tisztiszékek tagozódása ebben az esetben a következő: kerületi tisztiszék uradalmi uradalmi tisztiszék tisztiszék Központi tisztiszék kerületi tisztiszék uradalmi uradalmi tisztiszék tisztiszék kerületi tisztiszék uradalmi uradalmi tisztiszék tisztiszék Funkciója szerint a tisztiszék lehetett gazdasági, közigazgatási, „törvényes”, cenzurális, dézsma és „elegyes.” Törvényes alatt a jogszolgáltató ülést értették. A községi és az uradalmi számadásokat külön szék, a cenzurális vizsgálta felül. Külön ülés foglalkozott a tizedügyekkel. A tatai és gesztesi uradalomban évente kétszer-háromszor „épületi ülést” tartottak, amelyen az épületszámadó tisztek jelentéseit és javaslatait hallgatták meg az épületek karbantartásáról és az építkezésekről.4 Igen gyakori volt az „elegyes” ülés, amelyen gazdasági, közigazgatási, bíráskodási ügyek vegyesen szerepeltek. A zavartalan ügyintézés biztosítása — különösen az uradalmi tisztiszékeknél — megkövetelte a hetenkénti vagy kéthetenkénti ülésezést. A tisztiszék történetének legfontosabb forrása az ülésjegyzőkönyv. Ez mindig a földesúr vagy a jószágkormányzó parancsainak a felolvasásával kezdődik. A napirend következő aktusa az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása. Előfordult, hogy az úriszék jegyzőkönyvét is felolvasták a tisztiszék előtt, mint pl. a körmendi tisztiszék 1812. júniusi ülésén.5 A napirend legfontosabb része, a tényleges tárgyalás első pontja, a birtokgazdálkodás, amelyet a tisztek jelentései vagy a résztvevők saját tapasztalatai alapján tárgyaltak. Állandó napi rend a következő heti munkák kitűzése, a szükséges munkaerő biztosítása. A jegyzőkönyvbe beírták vagy ahhoz mellékelték a robotjegyzéket, a mezőgazdasági munkák terveit, a pénztár állományjelentéseit, az úrbéri összeírásokat.6 Külön napirendi pontként foglalkoztak a tisztiszékhez érkezett panaszokkal, kérelmekkel. A kérvényeket — kivonatosan — a tiszti ülés jegyzőkönyvébe is bejegyezték. A jegyzőkönyvek nyelve latin és német, kivétel a Festeticsek keszthelyi tisztiszéke, amely 1792-től magyarul vezette a jegyzőkönyvet.7 A körmendi ülések jegyzőkönyve háromhasábos: az első hasábban (a bal oldalon) van a tárgyalt ügy rövid kivonata, a középső hasábban az „alázatos vé4 Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Budapest, 1957. 48. old. 5 ÓL. P 1322. Batthyány család levéltára. Körmendi központi igazgatóság. Tisztiszék 1812. jún. 23. No 2. 6 Prímási Levéltár, Esztergom. Archivum saeculare. Jur. Titulus 41—48. 1833. máj. 4.; aug. 10.; dec. 7.; Török János: Magyarország legjelesebb gazdasági és ipari vállalatainak ismertetése. I. k. Alcsut. Buda, 1841. 164—165. 7 OL. 279. Festetics család levéltára. Directoratus. Jegyzőkönyv 1792. jul. 6. 205
