A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Fórum - Kállay István: A nagybirtokkormányzat levéltári forrásai 1711-1848

lemény” és a jobb oldalon a határozat. Előfordult, hogy a határozatot utólag megváltoztatták; ilyenkor az egész bejegyzést áthúzták.8 A kismartoni tisztiszék minden ügyet jegyzőkönyvezett és három napon belül a herceg elé terjesztett. A jegyzőkönyv két példányban, félhasábosan készült; az egyik hasábot a határozat részére üresen hagyták. Egy példányt a hercegi titkárság, egyet a tisztiszék kapott.9 A keszthelyi tiszti ülés jegyzőkönyvét három részre hajtották. Az elsőbe írták az ülés napját és a jelenlevők nevét, a másodikba az ügyek számát, a harmadikba a „tárgyak mivoltát”. Minden tárgy után üres helyet hagytak, ide írták a végzéseket.10 Az esztergomi prímási tisztiszék 1808-tól kezdve a jegyzőkönyvet nyomtatott formuláré felhasználásával készítette, amelynek rovatai: dátum, a tárgy megnevezése és határozat.11 A trautmannsdorfi hitbi- zomány ülésjegyzőkönyveit 1810-től naplószerűen, a következő előre nyomtatott rovatokkal vezették: dátum, hivatal (kasznár, tiszttartó, főerdész stb.), tárgy, intézkedés, jelentés (fogat, robot, pénzösszeg) és megjegyzés.12 A Csáky- aknál oldalanként margót húztak, erre írták a dátumot és az ülés sorszámát. Feltüntették, hogy ki elnökölt és kik voltak jelen. Az ügyeket — a könnyebb idézés és megtalálás céljából — folyamatosan számozták. Bevezették a bemutatott és jóváhagyott szerződéseket, jelentéseket, vizsgálatokat, helyszíni szemlék anyagát és terveket.13 A jegyzőkönyv címe — Prothocollum Sessionum Dominalium in Objectis Juridico-Politico-Oeconomicis — a tisztiszék hármas (gazdálkodási, igazgatási és bíráskodási) funkciójára utal. Előfordult, hogy az ülésekről csak emlékeztető készült.

A tisztiszékek a jegyzőkönyveken kívül egyéb könyveket is vezettek. Ilyenek: levelező (másolati) könyv, büntetések könyve, urasági rendelkezések naplója.

Az ügyeket — a könnyebb azonosítás és nyilvántartás végett — számozták. Már a Csákyaknál láttuk, hogy az ülésektől függetlenül futó sorszámozást alkalmazták. A jegyzőkönyvben feltüntették a levéltári elhelyezést is; az iratokon pedig az ülés keltét és az ügy számát. Az uradalmi kancellárián — emlékeztetőként — külön könyvet vezettek az összes, két ülés közti ügyekről, panaszokról, megbízásokról és intézkedésekről. A tisztek könyvet vezettek az ülésen kapott feladatokról és azok végrehajtásáról.14 Ugyancsak folymatosan számozták az ügyeket a Károlyi tisztiszékeken is; az 1797. évi kötetben pl. a számok 1—1275-ig terjednek.15 A csákvári uradalomban a számozás ülésenként újra kezdődik, de a margón az egész kötetben — az iktatószámhoz hasonlóan — folytatólagosak a számok.16 A keszthelyi uradalomban az ügyész havi jelentéseiben állandó visszatérő kérdés az iktatás és az ügykezelés. Jelentette, hogy havonta hány iratot iktattak, hány akta volt a szekrényekben és hány volt

8 OL. P 1322. Batthyány család levéltára. Körmendi központi igazgatóság. Tisztiszék 1781. okt. 8.; 1812. júl. 23. No. 2.

9 OL. P 108. Eszterházy család hercegi ágának levéltára. Repositorium. Fase. C. No 40. et NB. 1785. instructio.

10 OL. P 279. Festetics család levéltára. Directoratus. Jegyzőkönyv 1792. júl. 6.

11 Prímási Levéltár, Esztergom. Archivum saeculare. Jur. Titulus 41—48. 1808. márc. 5.

12 OL. P 1338. Batthyány család levéltára. Trautmannsdorfi hitbizomány. VIII. Tisztiszék. 1810— 1812.

13 OL. P 73. Csáky család illésfalvi levéltára. Fase. XLVI. No 1./4—9.

14 Uo. No 1/9—10.

15 OL. P 397. Károlyi család levéltára. Acta oeconomica. A/4. Protocollum sessionale 7. k. 1797.

16 OL. P 187. Eszterházy család csákvári levéltára. II. A. Tisztiszék. 1798.

206