A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Fórum - Kállay István: A nagybirtokkormányzat levéltári forrásai 1711-1848

általi vezetés jellemezte. A feudalizmus hanyatló korszakában kiépült birtokkormányzati rendszerben a testületi szervek jutottak túlsúlyra, alkották a kormányzat gerincét. Az e korban létrejött testületi vezetés — ha változott hatáskörrel és elsősorban birtokgazdálkodási funkciójában — túlélte az őt létrehozó feudális társadalmi-gazdasági rendszert és szerepe volt a magyarországi nagybirtokrendszer konzerválásában. Először vessünk egy pillantást ezekre a testületi szervekre, illetőleg ezek levéltári anyagára.

A nemesi birtokos családok ügyeik intézésére már a XVII. században tartottak családüléseket. Hatáskörük kiterjedt az ingatlan vagyonra (közös javak, jövedelmek elidegenítése, zálogosítása, visszaváltása, összeírása, számadása, felosztása, igazgatása), a regálékra (kocsmáltatás, hísmérés, mészégetés, bányászat, vásárok, taksák, rév, regálék megváltása), mindezek bérletére, úrbéri (tized, taksák, legeltetés, erdő, makkoltatás, földfoglalási és megváltási ügyek) és egyházi, kegyúri ügyekre. De felügyelt a családülés a falusi önkormányzatra, a bíróválasztásra, a hadiadó beszedésére, a különböző engedélyek kiadására, a céhügyekre. Hatásköre volt a közös családi pénzvagyon kezelése, alapítványok létesítése, közös tisztviselők alkalmazása és fizetése, a családi perek vitelének felügyelete, az úriszék ellenőrzése, a családi levéltár felügyelete.

A családülések működésének legfontosabb l^éltári forrása a családülési jegyzőkönyv, amelyet a XVIII. század közepétől vezettek. Az első ismert jegyzőkönyv, a Csáky család biharpüspöki családüléséről, 1745 októberéből való.1 A jegyzőkönyvek nyelve a reformkorig latin vagy német, attól kezdve magyar. Általában egész oldalasán vezették, kivéve a Bánífy családét, melyet kéthasá- bosan írtak: balról a tárgyat, jobbról a végzést. Á jegyzőkönyvet kezdetben valamelyik családtag vezette. A XVIII. század végétől találkozunk külön jegyzőkönyvvezetővel, de vezethette a családigazgató titkára, írnoka vagy a család levéltárnoka. A jegyzőkönyv vezetéséért, illetve a családtagok részére való lemásolásáért az írnok vagy a jegyző külön díjazást kapott. A jegyzőkönyvet a családülés által megbízott családtag hitelesítette. Egyes családok a jegyzőkönyvi kötet végén elenchusszerűen felsorolták az ülések napirendjeit is.

A jegyzőkönyvekhez a legkülönfélébb ügyek iratait mellékelték. Ilyenek: elszámolások, számadások, jelentések, jövedelem felosztási jegyzékek, bérleti szerződések, panaszlevelek, az üléseken elhangzott beszédek szövegei. Egyes családok nemcsak mellékelték, hanem teljes szövegükben bemásolták az iratokat a jegyzőkönyvbe. A Máriássy család a családülési jegyzőkönyvet használta levelező (másolati) könyvnek is. Megtalálható benne pl. a nemesi felkelők búcsúztatásán mondott beszéd szövege is.2

A kései feudális kori nagybirtok kormányzatának gerincét az uradalmi tisztek (felügyelő, tiszttartó, számvevő, számtartó, kasznár, sáfár, levéltárosok stb.) testületé, a tisztiszék jelentette. Az első általam ismert tisztiszéki jegyzőkönyv 1716-ból, a Balassák kékkői uradalmából, az utolsó 1943-ból, a csákvári Eszterházy uradalomból való.3 Tisztiszék nemcsak a világi, hanem az egyházi, korona- és kamarai uradalmakban is működött. Mint testületi vezető szerv, bekerült a korakapitalista részvénytársaságok (Murányi Unió 1808, Rimái Coalitio 1810, Gömör megyei Vasművelők Egyesülése 1845) szervezetébe is.

1 OL. P 74. Csáky család kluknói levéltára. Fasc. 39. Családülés, No. 1. 1745. okt.

2 OL. P 491. Máriássy család levéltára. Családülési jegyzőkönyv I. k. 1746—1795.; II. k. pag. 309. 1801.jan. 11.

3 OL. P 1769. Balassa család kékkői uradalma. 2. Tisztiszék 1716. aug. 2.; P 187. Eszterházy család csákvári levéltára. Birtokigazgatás II. A. Tisztiszék.

204