A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Dankó Imre: A Berettyó-völgy középkori települési, közlekedési és árucsereviszonyai

bői és mezővárossá formálták. Jelentőségén semmit sem csökkentett, hogy 1325-ben a Szalárdról Szatmárra vezető út vámját Székelyhídra helyezték. A Berettyó baloldalán települt. Főutcája a Berettyóval párhuzamos északkelet-délnyugati irányú. A főutca és a sárszeghegyközkovácsi út közé eső településrész erősen halmazos.

20. Szeghalom voltaképpen nem tartozik a Berettyó-völgy települései közé. Nem is Bihar megyei helység. Felemlítenünk azért szükséges, mert a település fontos hely a Berettyó életében. Nemcsak most, a lecsapolás után, amikor a Berettyót Szeghalomnál vezették be a Körösbe, hanem régen, a középkorban is, amikor Szeghalom a Berettyó és a Körös Sárrétjének egyik legjelentősebb települése volt. A falu szerkezete eredetileg utcás volt és a volt főutca párhuzamos a Berettyóval, északkeleti-délnyugati irányú. A főutca és a Berettyó medre közti — az Érmellék és a Kenderes kert közti — településsáv azonban erősen halmazos. Mint útközpont is jelentős, innen indultak ki, illetve találkoztak a Sárrét településeit összekötő és a Berettyó-völgy kelet-nyugati irányú útjaival összefüggésben álló Szentmárton—Furta—Csökmő—Darvas, illetve a Püspökladány— Bajom—Füzesgyarmat—Vésztő útvonalak.

21. Szentimre (Hegyközszentimre, Jakó 350., Györffy 667.) első említése 1220-ból ismeretes, monostoros hely, bencés apátsága korán megszűnt. A Berettyó-völgy közlekedésében jelentős helye volt Berettyómonostor, út vitt innen Szalárdra, Jákóhodosra, aztán jól délre kerülve Benedekpusztán át Paptamásiba.

22. Szentjobb (Jakó 350—351., Györffy 668—669.) ősi monostoros hely. A település két részből állt, Belső-Szentjobb halmazos, régi település a Berettyó partján, míg a tőle északra, kelet-nyugati irányban elnyúló Külső-Szentjobb utcás település. Viszont ez az újabb település-rész az úgynevezett Nagy hegy alatt létesült. Főutcájának folytatása nyugat felé, a Nyulasi Erdőn, a Nagy Erdőn, a Buckó-hegy alatt Diószegre megy. Erődített hely volt, nagy malma volt, környezetében központi szerepet töltött be.

23. Szentlázár (Jakó 351., Györffy 669.) a váradi püspökség birtoka volt (1291). A Berettyó- völgy jellegzetes települése. Utcás település a Berettyó baloldalán. A falu utcája párhuzamosan halad a Berettyó medrével, itteni nagy kanyarjával.

24. Szentmárton (Berettyószentmárton, Jakó 351—352., Györffy 669—670.) a Berettyó- völgy egyik legfontosabb középkori települése, a Berettyó baloldalán, igen fontos átkelőhelynél, Újfaluval átellenben. Első említése 1213-ból ismeretes, Bölcsből vált ki, a Berettyó-völgy egyik zárótelepülése, utak találkozási helye (Bakonszegi út, Furtai út, Hídláb, Hídköz, Hídsziget, Sasi út), malmos település. A település jellege utcás, a főutca észak-déli irányú és folytatásában keresztezi a Berettyót. Belsőségének és határának víz- és útviszonyairól több régi térkép is tájékoztat: Kováts Györgyé 1759-ből, Gaszner Lörincé 1807-ből és Tóth Sámuelé 1848-ból.31

25. Szentpéterszeg (Péterszeg, Jakó 353—354., Györffy 370—371.) Gáborján határában alakult ki, első említése 1285-ből ismeretes. Templomos hely, nevét temploma védőszentjétől kapta. A Berettyó jobboldalán létesült, utcás település. A falu utcája híven követi az Ó-Berettyó itteni hajlatát. Az utca iránya északkelet-déli. A főutcától nyugatra halmazos településrész jött létre. Völgyi település, út köti össze Gáborjánnal, Újfaluval. Középkori víz- és útviszonyaira is fényt vető térképei 1838-ból, 1845-ből valók.32

31 Kováts György: Geometrica Delineatio Praediorum Szentmárton, Újlak, et Szomajom... 1759. HBmL. BmT. 65.; Gaszner Lőrinc: Planus Libellationis deCursufluvii Petze a Mola fluviali Ron- toiensi usque ad Molam Sz. Mártoniensem... 1807. HBmL. BmT 30.; Tóth Sámuel: Berettyó- szentmártonhoz tartozó Szent Dénesi puszta térképe. 1848. HBmL. BmT. 97. —- Vő.: Komoróczy Gy.: i. m.

32 Tóth Sándor: T. Nemes Bihar megyében kebelezett Szentpéterszeg helység határa térképe. 1838. HBmL. BmT. 68.; Tóth Sámuel: Bihar megyében kebelezett Sz. Péterszeg hellysége határának az 1842. évben végbevitt úrbéri rendbeszedését előmutató térképe. 1845. HBmL. BmT. 93. — Vö.: Komoróczy Gy.: i. m.

15