A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Az egységes állami iskolarendszer megszervezése a felszabadult Bihar megyében (1944. október-1948)

2. Intézkedések az oktatás demokratizálása érdekében

1945 nyarán az iskolaügy egyik égető kérdése került felszínre, amely szorosan összefüggött a népoktatás egész rendszerével. Már közel két évtizede felmerült a tömegek, főként a falusi nincstelenek, a tanyák gyermekvilágának nevelési szükséglete; voltak javaslatok, amelyek „a kitűnőek iskolája” révén kísérelték meg a tehetségmentést, egyes helyeken kísérletek történtek a VIII. osztályos iskolák kiépítésére, másutt a magán- és uradalmi iskolák típusaival próbálkoztak és igyekeztek azok hálózatát kialakítani. Egyetlen intézkedés sem bizonyult helyesnek, mert hiszen lényegében minden elgondolás a kapitalizmus célkitűzései között és annak világában született meg átfogó program és használható eszközök nélkül.20

A valóban népérdeket valló és szolgáló, a korábbi műveltségi monopólium felszámolására törekvő első intézkedés a 6650/1945. M. E. számú rendeletben fogalmazódott meg, mely a közoktatás alsófokú szervezete gyökeres átalakításának alapjává vált. A rendelet kimondta: „a népiskolák I—VIII. és a gimnázium, illetve polgári iskola I—IV. osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni.”21

Ennek az iskolatípusnak a gondolata már 1919-ben felvetődött, de a Tanácsköztársaság művelődéspolitikája időhiány miatt nem valósíthatta meg. 1945-ben ezzel a rendelettel kezdődött meg iskolaügyi vonatkozásban a dolgozók kulturális felemelkedése.

Akadályok persze voltak, hiszen az ország 2756 osztatlan népiskolát kapott örökségül s 5155 népiskolánk küzdött tanerő és tanteremhiánnyal. Az MKP látta, hogy a VKM nem képes a feladatok megoldására s ismét a nemzeti bizottságok segítségét kérte: „tegyenek meg mindent, mert itt a fiatal demokrácia ügyéről van szó, a demokrácia iskolájáról... ”, hangzott a felhívás 1945. augusztus 26-án a Szabad Nép hasábjain.

A 6650/1945. M. E. számú rendelettel a nép elnyerte a művelődés szabadságát. A rendelet végrehajtásaként a VKM 1945. szeptember 7-én intézkedett a népiskolák osztálykereteinek kiépítéséről és fejlesztéséről. A rendelet elsősorban az egytanítós osztatlan népiskolákat kívánta felszámolni és két-tanerőssé fejleszteni. „Azokban a községekben, ahol két egytanítós népiskola áll fenn, s a tanulók létszáma a 40-et nem haladja meg, vagy csak az egyikben, a két iskolára, jellegre való tekintet nélkül, kötelező az együttműködés.”22

Egyúttal intézkedett a népiskolák nyolcosztályúvá szervezéséről s a hat- osztályos népiskolák megszüntetéséről.

A rendelet végrehajtásának Bihar megyében — éppen a zömmel egyházi fennhatóságé iskolák miatt — ezernyi akadálya volt. Bojton pl. a ref. iskolaszék már 1945. szeptember 22-én tiltakozott a tanfelügyelőnél a tankötelezettség meghosszabítása ellen, s kijelentette, hogy a VII—VIII. osztályt nem kívánja

20 A „kitűnőek iskolájá’’-га lásd ZilahiLajos elképzeléseit. Kelet Népe, 1939. dec. 15. és 1940. febr. 1. Hómait Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter 1941-ben rendeletileg intézkedett mintegy 600 jó képességű falusi-tanyasi gyermek ingyenes középiskolai taníttatásáról. (57.330/1941. VKM. sz. rendelet.)

Az ellenforradalmi rendszer közoktatásügyének részletes ismertetése: Bajkó Mátyás—Vaskó László: Egyetemes és magyar neveléstörténet. II. kötet. Kézirat. Tankönyvkiadó. Bp. 1974. 348—380. old.

21 6650/1945. M. E. sz. rendelet az általános iskola megszervezéséről 1946. aug. 16. Magyar Közlöny 105. sz. és Rácz B.: i. m.

22 HBmL. XXIV. 502/b. 1002/1945.

153