A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Az egységes állami iskolarendszer megszervezése a felszabadult Bihar megyében (1944. október-1948)
megnyitni, mivel tanterem és tanerőhiány van a községben. Berettyószentmár- tonban viszont ragaszkodnának a VII. osztály megnyitásához, de az „egyház mindennemű anyagi megterhelése nélkül” kérik a kisegítő tanerő alkalmazását. Tanítóhiányra hivatkozva nem tudták beindítani az általános iskolát Darvason, pedig „a község lakosságának óhajtása, hogy az általános iskolát megnyissák.” Több községben megkísérelték az akadályok elhárítását. Az általános iskola megszervezésének, a felekezeti összefogásnak nagyszerű példáját adták a pocsaji református és görögkatholikus egyház helyi képviselői és az iskolák tanítótestületei, amikor a nemzeti bizottság által összehívott értekezleten megállapodást kötöttek az általános iskola V. osztályának megnyitására, a közös együttműködésre. A két felekezet számbavette a tanítókat s miután megállapították, hogy mindössze hat tanerő áll rendelkezésre a községben, határozatot hoztak: a felsőtagozati osztályokat összevontan (görögkatolikus és református növendékek) tanítja 1—1 tanerő osztálytanítós rendszerben; az általános iskola V. osztályának tanításában pedig részt vesz a teljes tantestület oly módon, hogy a tanítás váltott rendszerben — egyik hónapban a görögkatolikus, másik hónapban a református iskola épületében — folyik. A pocsaji példa nagyszerűen mutatja, hogy a felekezetek helyi képviselői az előttük álló nagyfontosságú ügy érdekében hajlandók voltak az egyezkedésre, de az épületmegosztáshoz való ragaszkodással kifejezésre juttatták, hogy nem égetik fel azt a hidat, mely őket egyházukhoz köti. A helyi elhatározás nem lehetett tartós. Két hét után az együttműködés meghiúsult a szülők és a gyermekek ellenállása s valószínűleg a görögkatolikus felsőbb egyházi vezetés tiltakozása miatt.23 24 Hasonlóan a nagylétai görögkatolikus iskolaszék és presbitérium ellenállása miatt hiúsult meg a központi általános iskola megszervezése Nagyiétán és Vértesen is, pedig a Nevelők Szakszervezete és a két község politikai és köz- igazgatási apparátusa a központi általános iskola kiépítése mellett foglalt állást. E kérdésben a nagylétai körzeti iskolafelügyelő véleményét, — hogy ti. „az általános iskola kiépítését egyik iskolafenntartó egyház sem tudja a maga kebelében megoldani a korszerű követelményeknek megfelelően... s mindegyik felekezet a maga kebelében csak vegetálni fog” — igazolta az élet. A felekezeti érzékenykedés, elzárkózás akkor még gátja volt az egységes szervezetű általános iskola megteremtésének.25 Az általános iskolák szervezésének az előbbiekben vázolt nehézségeire a Magyar Kommunista Párt is felfigyelt s III. kongresszusán 1946 szeptemberében a közoktatás demokratizálása érdekében követelte „az általános iskola kiépítésének meggyorsítását, egységes állami tankönyvek kötelező használatát az összes iskolákban.. .26 Bihar vármegye tanfelügyelője, összegezve az általános iskolák kiépítésében elért eredményeket, megállapította, hogy „Bihar vármegye telepesedési viszonyai nagyon kevés községben kedveznek az általános iskolák kiépítésének, mivel a legtöbb községben csupán három-négy tanító működik, egy-egy általános iskolához pedig legkevesebb hét tanítóra van szükség.” A 78 általános 23 HBmL. XXIV. 502/b. 682/1945, 897/1945. 24 Uo. 1118/1945. 25 Uo. 731/1946. A pocsaji és a nagylétai példákhoz hasonló esetekről számol be Vaskó László: tanulmánya, Az egységes állami iskola megteremtése Hajdú-Bihar megyében címen. A köznevelés és pedagógia időszerű kérdései. (Szerk.: Vaskó László) Db. 1973. 26 Dokumentumok i. m. 14. old. 154
