A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Papp Klára: Bihar vármegye magánföldesúri birtokai a XVIII. század első felében
BIHAR VÁRMEGYE MAGÁNFÖLDESÚRI BIRTOKAI A XVIII. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Papp Klára A koraközépkori „Biharország”, a területi és funkcióbeli változások után ebből kialakuló későbbi Bihar vármegye időszakunkban, a XVIII. század első felében is az ország egyik legnagyobb kiterjedésű megyéje volt. Területe II. József korában 11.082 km1 2.1 Magyaroszág és Erdély között itt vezetett át a legfontosabb e területeket összekötő út, s „fekvésénél, földrajzi gazdasági adottságainál fogva mindenkor nagyobb politikai jelentősége is volt történelmünk folyamán”.2 A középkori parasztság kutatója számára azért is igen fontos a megye történetének tanulmányozása, mert a birtoktípusok változatossága lehetőséget teremt a sokrétű vizsgálódásra és összehasonlításra. Birtokjogi problémákon, a természetföldrajzi környezetnek a termelési lehetőségekre gyakorolt hatása bemutatásán túl elsősorban a parasztság helyzetében, népességi viszonyaiban, vagyoni állapotában és társadalmi rétegződésében megmutatkozó változások nyomon követése lehet a feladat. A települések jelentős hányada — az 1728. évi országos összeírás adatai szerint a falvak közel fele — egyházi tulajdon3, s a Rákóczi szabadságharc bukása után felduzzad a kincstári (kamarai) birtokok száma is. A falvak fennmaradó hányada pedig a világi magánbirtok osság kezében van4. Az egyházi, kamarai és világi magánföldsúri birtokok parasztságának vizsgálata külön-külön feldolgozások feladata. E munkák szintézise adhatja majd a korszakról alkotott differenciált képet, Bihar megye XVIII. századi parasztságának sokoldalú bemutatását. A török 1552. évi hadjárata előtt készült országos összeírás megyei adatai jelentik számunkra az első forrást és kiindulópontot. Mindenekelőtt az teszi ezt az összeírást a XVIII. századi viszonyok értékelésének szempontjából igazán jelentőssé, hogy módunkban áll kimutatni az elnéptelenedés hozzávetőle1 Balogh János—Szendrey István: Bihar megye benépesülése a török hódoltság után. Magyar Történeti Tanulmányok, II. k. (Szerk.: Szendrey István) Db. 1967. 41. old. — Vö.: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1963. 574. old. — Vö.: Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. Bp. 1938. 17. old.— Magyarország vármegyéi és városai Bihar vármegye és Nagyvárad. (Szerk.: Borovszky Samu) Bp. é. n. 332. old. 2 Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében. Bp. 1943. 7—8. old. 3 Bársony István: A Bihar megyei egyházi birtokok jobbágy népessége a XVIII. század első harmadában. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve, III. k. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1976. 44. old. Az egész megyében az ekkor lakott 415 falu közül 207 falu van az egyház tulajdonában. 4 HBmL. IV. A. 4/b. 18—22. k. 111
