A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása

20. tábla

Elkerítéses, tuguriás és irtásfalvak

Helységenként

Szint

Tj/kh

1728

Köböl

háztartás

kh/fő

Művelési forma

Helység

háztar- tás fo

magasság

(m)

összes

művelt

szem gabonahozam b'any

<%>

szántó

szántó

hányad

Elkerítéses

1 Ny

85

10,6

501

251

1,59

0,99

2,39

1 83,5

2,70

1,29

2 Ny

12

14,3

427

214

1,95

1,27

2,55

100,0

2,44

1,26

7 Ny

3

6,3

450

249

1,82

1,31

2,75

33,3

4,00

1,59

Összes, M

100

11,0

491

247

1,64

1,13

2,42

84,0

2,71

1,30

T uguriás

1 Ny

1 13

10,0 1

336

270

1,19

0,69

2,57

76,1

2,29

1,33

4 Ny

3

8,3

474

311

0,79

0,30

—

66,7

—

1,80

7 Ny

18

8,2

421

289

1,24

0,69

2,35

77,8

2,10

1,34

Összes, M

1 34

8,9

393

284

1,18

0,66

2,42

76,5

2,18

1,37

Irtásfalvak

1 Ny

1

15,0

1763

367

0,53

0,24

2,00

0,0

0,46

0,78

2 Ny

9

20,4

483

169

1,89

1,44

2,67

14,3

4,43

2,02

3 Ny

1

16,1

530

196

1,63

3,33

3,00

0,0

3,82

1,82

4 Ny

5

9,8

174

204

1,45

1,76

—

40,0

1,69

1,66

7 Ny

5

14,8

767

205

1,87

1,52

3,00

80,0

1,83

1,50

Összes, M

21

16,1

540

197

1,70

1,57

2,75

36,4

2,97

1,66

Irtásfalvak. A bihari irtásfalvak nem új települések, azaz nem úgy keletkeztek, hogy valamilyen távoli vidékről idejött emberek egy erdőrészt kiirtva, új falut építettek volna. Olyan falvakról van szó, melyek lakói valamilyen oknál fogva elhagyták régi falujukat, s valahol a közelben kiirtva az erdőt, felépítették házaikat, miközben gyakran a régi falu belső telkeinek művelésével sem hagytak fel, ahol is rendszerint kukoricát termeltek.47 Az irtásfalvak főbb jellemzőit a 20. tábla tartalmazza.

Az összefüggések két dimenziós elemzése és ábrázolása

Az eddigiek folyamán meggyőződhettünk arról, hogy a természetföldrajzi, agrártermelési, települési és népesedési adatok között határozott összefüggések mutatkoznak, származzanak azok 1728-ból, vagy 1883-ból. Az ilyesfajta több tényezős összefüggések elemzésére a matematikai statisztika igen finom módszerekkel rendelkezik. Magunk részéről mi is folytatunk ilyen kísérleteket, és úgy tűnik, hogy a táji elhatárolás, azaz az agrártörténet és a népesedéstörténet egyik legsúlyosabb kérdésének megoldásához hozzá tudunk majd járulni, mégpedig cluster-analízis segítségével. A cluster-analízis a szóban forgó tényezők

47 Poklostelek: „Huius loci incolae antiqua Possesionis sua locum deserentes intra Sylvas se receperunt, domunculasque ibidem erescerunt”. Ugyanígy tettek Sárszeg lakói, a Gyepes patak menti erdőkbe költözvén; — Dédánál is úgy szól a beírás, hogy a falut elhagyták lakói és mezőkön és erdőkben tanyáznak és telki földjeiket igásállatok hiányában nem művelik. Fekete Tóton a régi telkeken kukoricát termelnek és az újonnan nyert irtásföldeken laknak; Genyéte; „Huius loci incolae pagi deserentes intra sylvas se collocant Domunculas et tuguriola erexerunt, fundos suos antiquos turcico tritico, cabane imo inseminari solent.”

104