A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása
Ugyanennek az iratnak a „Rubricae conscriptionis” címet viselő részében az áll, hogy a zselléreken és a zsidókon kívül összeírandók azok az örmények, vlachok és más személyek, akik prédiumokon „tuguriomot”, „köznyelven szállást” birtokolnak.41 Itt tehát kifejezetten arról van szó, hogy a tuguria külterület, ahol laknak és gazdálkodnak, vagy csak gazdálkodnak. Egy, a tuguriáról nemrégiben folytatott vitán a résztvevők hasonló értelemben foglaltak állást.42 1728-ban, Biharban azonban mintha másként értelmezték volna a tuguriát. Az összeírásban ugyanis legtöbbször nem külterületről van szó, hanem magáról a településről, másrészt pedig inkább a művelés módját jelölik vele, nem pedig a település jellegét.43 Az összeírásban csupán néhány eset van, amikor a tuguriát mint valamilyen, a falutól eltérő településfajtát írják le.44 Végül vannak olyan esetek, amikor egyes falvak valamilyen katasztrófa következtében a régebbi művelési módot nem folytathatták és kénytelenek voltak „tuguria módjára” művelni földjeiket.45 A tuguriás művelést folytató falvak legfőbb jellemzőit a 20. tábla mutatja.46 41 Azt olvashatjuk az iratban: legyen rovata ezenkívül — ti. az eddig felsoroltakon kívül — „item Armaenorum, Valachorum et aliorum hominum, in quisbuscunque praediis tuguria vulgo szállás tenentium et ruralem oeconomiam ibidem exercentium”.; majd a továbbiakban „Secundo. Terras arabiles seu ad sessionem applicatas, seu non applicatas, usuari tamen et excoli in eodem territorio solitas... vel etiam Armeni, Valachi, et alii homines ignobiles in praediis Tuguria vulgo Szállás tenentes”. 42 Vita Balogh István: Tugurium —■ szállás — tanya c. tanulmányáról. Hozzászólók: Fügedi E., M. Markus, Wellmann I., és mások. Ethnográfia, 1976/1—2. 43 Igen sok ilyen értelmű adat van: Csontaháza: „Haec villa agros habet nullos, sed circa domos per modum tugurii excolit pro turcico tritio”.; — Brihény: „Haec villa campum habet nullum, sed etiam praescriptam seminaturam per modum tugurii ad domos suas sepibus circumdatam excolunt.”; — Koppacsel: „Haec villa excolitur per modum tuguriorum; agros suos habet saepibus cinctos.”; — Kumanyesd: „Haec villa agros excolit per modum vulgo dictum szállás circa domos sepibus cingendo.”; — Pojána: „Haec villa agros excolit et cingit sepibus per modum vulgo szállás dictum.”; — Tarkajca: „Possessio agros per modum tuguriorum circa domos sepibus cinctos excolit.”; — Határ: „Pagus quaque per modum tuguriorum agros, quos paucos habet, circa domos sepibus cinctos.”; — Vaskoh-Szohodol: „Hic pagus terras per modum tuguriorum usuat, sepibus cingendo”. 44 Dámos: „Incoale possessionis per modum tugurium incolunt suum sterile territorium eoque in aestate et hyeme, ibidem pecora intertenendo, aliam seminaturam non exercerent possunt ob sterilitatem, quam vernale triticum... inseminant.”; — Bucsa: „Haec possessio potius tugurium est dicendum... ” Kakacsény: „Haec villa imo potius tugurium est dicendum, nam non alibi quam cingendo circum circa sepibus ad domos habet suos agro.”; — Kallota: „Haec villa qua potius per modum tugurusi (sic), quam villa est sita...” — Csontaháza: „Situs terrae est inter sylvas per modum vulgo szállás”. 45 Ökrös: „Haec possessio excolit suos agros per modum tuguriorum sepibus ad sessiones circumdando. Antiquitus plures agros habebant, sed ob injuriam temporum videlicet excursionem Tartarorum in sylvas et dumeta converti sunt.”; — Ue. a beírás Szakácsnál. 46 A földrajzi környezet és más tényezők mérlegelése alapján kezdetben úgy tűnt, hogy az egynyomá- sos helységek közül tizenhárom tuguriás művelést folytatott. Ezt ma már nem mernénk teljes bizonyossággal állítani. Épp ezért az egynyomásos művelés alformáit bemutató táblába fel sem vettük őket, a tuguriás falvak táblájába viszont igen. 103
