A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Ónosi László: A két forradalom néhány kérdése, különös tekintettel Balmazújvárosra

ség után tömegkapcsolataik szélesítése érdekében felkeresik az olvasóköröket Pokrócz Ferenc vezetésével.22

A szocialista forradalom hírére a budapesti események után Debrecenben 1919. március 22-én alakult meg a Munkás- és Katonatanács, amelynek tagjai között ott voltak a kommunisták is. A Munkástanács végrehajtó bizottsága 23-án megválasztotta a háromtagú direktóriumot (Török Gábor szociáldemokrata, Vági István szociáldemokrata, Hajdú János kommunista). A megye közigazgatásának irányításáért a megyei direktóriumban felelősök: Szepesi Albert szociáldemokrata, Kozma A. Lajos szociáldemokrata és Fülöp Miklós kommunista.23 Március 22-ét követően naponta sorra alakultak meg a megyében is a Munkások—Katonák—Földművesek Tanácsai, amelyek rövid idő alatt átvették a helyi hatalmat. Balmazújvároson 1919. március 22-én este alakult meg a Földmunkástanács — tagjai sorában volt két régi harcos nő is — és a községi direktórium másnap, 23-án. A direktórium tagjai lettek: Veres Péter szociáldemokrata, Csige István kommunista és Kerekes Miklós függetlenségi politikus. Tömegbázisát mindenekelőtt a szocialista földmunkásszövetség közel 1000 fős tagsága, a régi feminista mozgalomból kinőtt — és a háború ideje alatt megedződött — harcos nőszervezet széles tömege és a szocialistákhoz visszakanyarodott Pokrócz—'Tarr-féle tekintélyes tábor jelentette. A hatalom átvétele békés körülmények között zajlott. A községi elöljáróság a tömegerőtől megrémült főjegyzővel az élen minden erőszak alkalmazása nélkül átadták a közigazgatási hatalmat. A községi Nemzeti Tanács — amelyet az útkereső régi független szocialisták uraltak — Pokrócz Ferenc elnökkel együtt testületileg csatlakoztak a proletárhatalomhoz. A parasztvezér — aki ekkorra véglegesen szakított a Földmíves Népszövetséggel — a csatlakozását azzal indokolta: „Ezért harcoltam egész életemben.” Pokrócz- cal együtt II. Tarr Sándor is szövetséget vállalt a direktóriummal, I. Tarr Sándor pedig már a földmunkástanács megalakulása előtt csatlakozott a Veres Péterék hatása alatt funkcionáló földmunkásszövetséghez.

A Földmunkástanács és a direktórium azonnal feladatához látott. Ezekre a napokra jellemző volt Veres Péter visszaemlékezése: „Nincs idő töprengésre — cselekedni kell!” Amellett, hogy a hatalom átvétele az országos és megyei irányításnak megfelelően történt, sajátos vonásnak tarthatjuk a magasfokú öntevékenységet és azt, hogy a lehető legszélesebb összefogást igyekeztek megteremteni a különböző pártokhoz, szervezetekhez, irányzatokhoz tartozók azonnali és aktív bekapcsolásával. (A Földmunkástanácsba bekerültek: kubikosok, napszámosok, uradalmi cselédek, kisgazdák, kisiparosok, tanítók, tisztviselők, a Vörös Őrség katonaképviselői.) Ezzel is magyarázható, hogy a direktórium és a földmunkástanács elgondolásait, megfogalmazott céljait a falu lakossága lelkes hangulatban és tenniakarással követte. De ezt a cselekvési egységet megelőzte a vezetők és az agrárproletárok rendszeres párbeszéde.

Minden lényegi kérdésben történt döntés előtt falugyűlést tartottak — legtöbbször a Semsey kastély udvarán —, ahol a tömeg közvetlen javaslatait meghallgatták, a vezetők elgondolásaikat kontrollálták s megerősítették. A la22 Hajdúföld. 1919. márc. 15. Balmazújváros ünnepel, márc. 23. Balmazújváros ünnepet ült; Veres Péter: Számadás i. m. 208. old.; Veres Péter: Visszaemlékezés 1968. nov. 29-én Balmazújvároson; Hajdúföld. 1919. márc. 23. Vö.: Veres Péter: Őszi változatok i. m. 67. old.; Veres Péter: Számadás i. m. 209. old.

23 Fehér András: A forradalmak ... i. m. 108. old. Vö.: A magyar munkásmozgalom ... i. m. Vl/a. köt. 20. old.

98