A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Ónosi László: A két forradalom néhány kérdése, különös tekintettel Balmazújvárosra
fogták fel, mint olyan bérelt földet, amit a földtörvény alapján megválthatnak az 1913. évi földárak alapján.20 Az elöljáróság részéről végleges és a Földműves Népszövetséghez átcsapódott Pokróczék részéről átmeneti lemondással együttjáró megállapodás volt a bérlet, a tömegben és a földmunkásszövetségben azonban nem. Addig, míg az elöljáróság lezárásnak vette a földkérdést a bérletek kiosztásával, a szegényparasztok csak elindulásnak, az 1918. novemberi követeléshez viszonyítva részkérdésnek és visszalépésnek tekintették. A Tanácsköztársaság mellett az egész falu 1919 tavasza a Földmívelő Egyletben, a Földmunkásszövetségben heves vitákat hozott. Ez több tényezővel függött össze. Többek között: óvatosnak, következetlennek és megkésettnek tartották a földtörvényt, a végrehajtás elhúzódása nyugtalanítólag hatott; megváltásnélküli földreformot reméltek a törvényes úttól; nem láttak összhangot az alulról elindult radikális földfoglalás és a felül megalkotott törvény között. Helyileg pedig a már korábban felborult egységhez — Pokrócz népszövetsége és Veres Péter földmunkásszövetsége — a vitában új differenciáló tényezőként hatott az egyéni és a kollektív gazdálkodás híveinek összecsapása.21 Az éjszakákba nyúló vitákban, politikai csatákban a közös szövetkezeti gazdálkodás hívei még kevesebben voltak — ide tartozott Veres Péter is —, de hatásuk még a Tanácsköztársaság ideje alatt is kimutatható. Az általános elégedetlenségben — a kormány intézkedései elmaradtak a szegényparaszti várakozástól — és a forradalmi fejlődés útkeresésében keresendő tehát, hogy 1919 márciusára ismét fellángoltak a helyi mozgalmak, noha a gyakorlati megvalósításig ezek az igények nem jutottak el és nem is lépték túl a község határait. Megosztottak voltak a paraszti erők, amit tömegünnepség vonatkozásában többek között jelzett a március 15-i ünnepség is, ahol a szónoklatokban megütköztek a különböző csoportosulások és nézetek. Csökkent a szegényparasztság harcos akcióegysége, ami a március 15-i ünnepség után nyilvánvalóvá lett. A hazafias lelkesedéstől fűtött többezres tömeg nemzetiszínű és vörös zászlók alatt vonult fel, a zenekar „hazafias és munkásdalokat” játszott. Még a Földműves Népszövetség szónokai voltak túlsúlyban. Némethi Gábor szónok után felszólaltak: II. Tarr Sándor — a forradalom vívmányainak védelméről —; Veres Péter — a haladásról, a továbblépés feltételeiről és a Párizsi Kommünről —; I. Tarr Sándor — az egyetértésről, a parasztság együttműködéséről — beszéltek. A földművesszövetségi nyomaték és Balmazújváros politikai súlya miatt megjelent Rásó István kormánybiztos és Reitz János vármegyei gazdaszövetségi vezető állategészségügyi főfelügyelő is, akik az ünnep20 Veres Péter: Visszaemlékezése Balmazújvároson a községből elszármazottak találkozóján 1968. november 29-én; Vö.: HBmL. IV. B. 905/b. 162. alisp. ad. 1746/1920. Harsányi Béla főjegyző jelentése az alispánnak 1919. szeptember 2-án az 1919. január 31—augusztus 31. között előfordult fontosabb eseményekről; DFU. 1919. febr. 18.; Fehér András: Agrárkérdés ... i.m.149—150. old. 21 Veres Péter: Számadás, i. m. 205—207. old. 7 Évkönyv V. 97
