A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Ónosi László: A két forradalom néhány kérdése, különös tekintettel Balmazújvárosra
megyei szegényparasztság az 1908-as Országos Földmívelő Párt idején is. Pok- rócz Ferenc itt kereste meg a szövetségest, holott a régi szociáldemokrata, majd független-szocialista vezetőnek a tömeget a szociáldemokratákhoz, a Kommunista Párt megalakulása után pedig a kommunistákhoz kellett volna vezetni a forradalmi fejlődés, a forradalom kibontakozása érdekében. Ezzel a csatlakozással Pokróczék megbontották az agrárproletár tömeg harci egységét, átmenetileg szétzilálták a földért folytatott küzdelemben, nagy- birtokellenességben kikovácsolódott forradalmi töltésű egységet. A tömeg nincs egy véleményen a parasztvezérrel, már 1918 decemberében sem. Ez különösen meglátszott 1919. januárban a Földmívelő Egylet vezetőségének újjáválasztá- sán, ahol a földmunkások jelentős részben behódolásnak vették Pokrócz lépését és tőle elfordulván 1919. február közepén már a szociáldemokrata párt által kezdeményezett Magyarországi Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségének építették ki az erős szervezetét.16 A Veres Péter és a vörösgárdista Csige István vezette földmunkásszövetség tagjainak száma márciusban már meghaladta a 700-at. A Földműves Népszövetség 1919. január 1-ével indított lapjában, a Hajdú- föld-ben közzéteszik a Juhász Nagy Sándor szerkesztette programadó kiáltványt, amelyből nyilvánvalóvá válik a cél; visszaszorítani a baloldali szociáldemokraták és a kommunisták hatását, csökkenteni tömegbázisukat és innen elhódítani a tömegeket. Egyértelműen az ipari munkásellenesség nem fogalmazódik meg, de az ország vezetésére a földműves népet tartja hivatottnak. „A magyar politikát úgy lehet helyes irányba terelni, ha megszervezzük a föld népét. A kisgazda, földművelő-napszámos, mezőgazdasági munkástömeget egy táborba kell tömöríteni. Ez a földművestömeg legyen olyan szilárd alap, amelyen az egész államhatalom elhelyezkedhetik. Magyarországon földműves demokráciát kell teremteni ... a magyar politika súlypontját át kell helyezni a föld népére.” Még ilyen szépen csengő — de reálpolitikának egyáltalán nem nevezhető — szólamok sem tudtak a parasztságra különösebb hatást gyakorolni. A megyében februárig mindössze hat községben sikerült 100—200 tagból álló szervezeteket létrehozni, de Balmazújvároson ez a lépés sikertelen maradt. Részben a sikertelen szervezés és a szocialista földmunkásság szervezett fellépése következtében már februárban formálissá válik a szűk tömegkapcsolattal rendelkező Földműves Népszövetség munkája. A szövetség alakuló közgyűlését is csak 1919. március 15-én tudták megtartani, ahol elnökké Juhász Nagy Sándort, társelnökké: Rásó István főispánt és Pokrócz Ferencet választották.17 Balmazújvároson a földkérdésről azonban semmi sem tudta elterelni a figyelmet. Az 1918. december közepére elkészült kimutatás szerint csak a hadiszolgálat, hadifogság, hadiözvegység, hadiárvaság címén összeírt igényjogosultak száma 1091 fő. (Ennél több csak Debrecenben — 2254 —, Hajdúböszörményben — 1160.) Már az összeírások heves vitákban zajlottak le az igényjogosultság korlátozása és a tervbe vett földterületek minősége miatt. Nemhogy levezették volna a türelmetlenséget, hanem fokozták az elégedetlenséget. Januárban Rásó István kormánybiztos Balmazújvároson és Püspökladányban fogott a földkérdés rendezéséhez, mert itt voltak legrosszabbak 16 Fehér András: Agrárkérdés i. m. 154. old.; Varga A.: i. m. 227. old. Veres Péter: Őszi változatok i. m. 64—65. old. 17 Fehér A.: i. m. 156. old.; HBmL. IV. B. 905/b. 157. 1919.; Juhász Nagy Sándor: A magyar októberi forradalom története (1918. okt. 31.—1919. márc. 21.) Bp. 1945. 392—407.—1.; Veress P.: Szárszó i. m. 74—75. old.; Hajdúföld 1919. márc. 23. 95
