A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Gellér Ferencné: Tanácsválasztások Hajdú megyében és Debrecenben 1919 áprilisában

által megkezdett földosztás ellen agitáltak. (A földmunkások a földosztást természetesen végre akarták hajtani.) A választáson is befolyásolni, terrorizálni akarták a lakosságot, „ellenlistát adtak be, és még olyanok is szavaztak, akiknek, mint nagygazdáknak nem volt erre joguk. Ezeket a szavazatokat megsemmisítették.”37 A választáson feltehetően azért nem került nagyobb összetűzésre sor, mert Debrecenből 25 tagú katonai különítmény tartotta fenn a rendet.38 Április 8-án tehát a választást követő napon azonban „ellenforradalmi üzelmek miatt 10 embert letartóztattak”.39

Egy 1919. augusztus 28-án kelt főjegyzői jelentés szerint: „Karai Sámuel volt főbírót, Baranyai Mátyás h. főbírót, P. Nagy Antal, Kovács Mihály, Éles Gábor, Egri Dániel gazdálkodókat minden valószínűség szerint amiatt, mert ők a szavazólistákra túlnyomó részben a proletárdiktatúrától távol álló egyének neveit írták fel, letartóztattak, Debrecenben négy napig fogva tartották és azután elbocsájtották”.40 A gazdák erőszakoskodása és a rendzavarások ellenére is győzött a hivatalos lista. Az 50 tagú tanácsot 1036 szavazó választotta meg.

A hiányos adatok miatt a megye községeiben lezajlott választásokról csak összefoglaló képet lehet adni. A kábái eseményekről az 1919. április 8-án kelt tudósítás szerint: „Kábán megbukott a proletárlista, mert a jegyző a kisgazdákkal összejátszva a gazdakörben és a függetlenségi kaszinóban külön listát állított össze, amelyen jóformán csupa kisgazda szerepelt. A választás puccsnak az eredménye, mert a mezőgazdasági munkásokat a szavazás ideje alatt a kültelkeken dolgoztatták. Boda József kábái jegyzőt letartóztatták, a gazdakört és a függetlenségi párt kaszinóját pedig feloszlatták.”41 A kábái főjegyző 1919. szeptember 3-án kelt jelentése szintén említi a letartóztatásokat.42 Érdekességként említhető az a kábái választásokra és Klein Izidor — a Tanácsköztársaság idején termelési biztos — tevékenységére vonatkozó ellenforradalmi jelentés, miszerint a nevezett személy kommunisták melletti „korteskedése” nélkül a „kommunisták jelöltjei elbuktak volna”.43 Az ellenlista ellenére 1722-en szavaztak le, és választották meg az 50 tagú tanácsot.44 „Az Alsó- és Felsőjózsáról, Hajdúszovátról és Mikepércsről beérkezett jelentések szerint ezen községekben a hivatalos listát változatlanul elfogadták. Téglásról szintén ez a jelentés érkezett, hogy a hivatalos lista győz. Ez utóbbit azért említem meg külön, mert kétséges volt, hogy Téglás község lakossága változatlanul elfogadja-e a hivatalos jelöltek listáját”.45

Földesen és Egyeken is ellenlistával álltak ki a nagygazdák, de míg Egyeken a földmunkások szavazatai ellensúlyozták azokat, Földesen megbukott a proletárlista, és új szavazást írtak elő.46

A tetétleni választás krónikáját csupán Tetétlen község főjegyzőjének 1919. szeptember 4-én kelt alispánhoz írt jelentéséből rekonstruálhatjuk: „... minden látható agitáció és terror nélkül folyt le (a választás). Elmondható,

37 Pl. A. 603. f. 6/18. őe. 1919. ápr. 7.; 601. f. 3/6. őe. 1919. ápr. 7. Debreceni tudósítói jelentés: este 6 óra 30 perc.

38 Uo.

39 Uo. 1919. ápr. 8. Debreceni tudósítói jelentés: este 6 óra 40 perc.

40 TK. HB-ban. 527. old.

41 Pl. A. 601. f. 3/6. öe. 1919. ápr. 8. Debreceni tudósítói jelentés: este 6 óra 40 perc.

42 TK. HB-ban. 512. old.

43 Uo. 513. old.

44 Pl. A. 603. f. 6/18. őe. 1919. ápr. 15.

45 Uo. 601. f. 3/6. őe. 1919. ápr. 8.

46 Uo. 1919. ápr. 7. Debreceni sajtótudósítói jelentés: du. 6 óra — uo. 1919. ápr. 10.

73