A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Gellér Ferencné: Tanácsválasztások Hajdú megyében és Debrecenben 1919 áprilisában
hogy mindenki igazoló okmányait hozza el magával a választásokra. Aki szak- szervezeti tagságát igazolni tudja, annak választói jogosultsága feltétlenül megáll. 5. vigyázni kell arra, hogy ne szavazhassanak azok, akik nem élnek hasznos munkából, továbbá arra, hogy a tanácsokba feltétlenül megbízható elvtársak kerüljenek. 6. A szavazatszedő küldöttségek alapján megállapítja a választások eredményét és azt bejelenti a belügyi népbiztosságnak. 7. Az összes jelöltekre egy listán szavaznak. A listát összehajtva kell átadni a bizottságnak.”21 A megyei választási bizottság feladatai: „1. minden falu részére szavazatszedő bizottságot nevez ki lehetőleg a szegény földmunkás alakulásokból, esetleg ipari munkások közül; 2. Megállapítja, hogy a falvakban mely napokon kell eszközölni a választást; 3. Közli a falvakkal, hogy minden falu hány tanácstagot választ a rendelet értelmében; 4. A szavazatszedő bizottságok döntenek a választói jogosultság felett. A szavazatszedő bizottságok alkalmas módon figyelmeztetendők, hogy a falusi tanácsokba megbízható elvtársak kerüljenek be. 5. Utasítja a falvakat, hogy a tanácsok megalkotása után azonnal válasszanak egy választási megbízottat járási választások számára. 6. Az összes jelöltek egy listán szavaznak, a listát összehajtva kell átadni a bizottságnak.”22 A debreceni választási bizottság a szavazókörzetek szavazatszedő bizottságait az alábbi módon utasította: „A tanács választása technikailag a következőképpen folyik le: Három tagú választási bizottság, azaz szavazatszedő bizottság munkája: a jelentkező szavazóktól egy ember átveszi az igazoló jegyet és az összehajtott szavazó lapot. Átadja az urnánál álló elvtársnak, aki a jegyzőnek szólva ezt elhelyezi az urnában, miközben az első átvevő elvtárs összetépi az igazoló jegyet. Minden egyes szavazat tehát két kézen megy keresztül a harmadik ellenjegyzése mellett. Az így összegyűlt szavazólistákat az urnában lepecsételik és a jegyzőkönyvvel egyetemben (a jegyzőkönyvben a leadok szavazó számának kell meglenni és az esetleges kifogásoknak), a jegyzőkönyvben megadott számnak egyeznie kell az urnában levő szavazólistákkal. A lepecsételt urnát aztán pont hat órakor, szavazás végeztével a városházára hozzák, ahol a választási bizottság azokat átveszi és megállapítja az eredményt. A szavazás 8-tól bezárólag este 6-ig tart”.23 A megyei választási bizottság a falusi és városi tanácsok tagjainak választására adott utasítást.24 A Népakarat 1919. április 6-án közli a Forradalmi Kormányzótanácsnak azt a rendeletét, mely általános munkaszünetet rendel el a választások alkalmából. A debreceni választásokat április 8-ára, a vidéki választásokat többnyire április 7-ére és 8-ára rendelték. Mindenütt elkészítették a szavazó igazolványokat, és a szavazólistákat. (Debrecenben több, mint 40 ezer szavazólistát nyomtattak, mely mint látni fogjuk, kevésnek bizonyult.) A technikai feltételeket április 7-ére mindenütt megteremtették a megyében, a sajtó naponta írt és buzdított a választásokra, népgyűlésektől volt hangos a megye számos községe. E lázas állapotot a korabeli dokumentumok hűen tükrözik. „Emlékeztek még a magyar választásokra? Lerészegített, vagy lepén21 HBmL. XVI. ll/b. 1919. ápr. 6. 22 A FK távirati rendelete 1919. ápr. 6-án. — Közli: A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban. 1919. Összeállította: Komoróczy György—Fehér András—Gazdag István—Farkas Dezső. Db. 1959. (Továbbiakban: TK. HB-ban.) 155. old. 23 HBmL. XVI. 11/a. 1919. ápr. 7. 24 HBmL. IV. B. 901/f. 1919. ápr. 6. — Közli: TK. HB-ban. 157. old. 70
