A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Gellér Ferencné: Tanácsválasztások Hajdú megyében és Debrecenben 1919 áprilisában
zeit emberek járultak a szavazatszedők elé, hogy egy nevet elmondjanak, olyan nevet, amely tulajdonképpen semmit sem jelentett.”25 „Nemcsak olyan jog ez a szavazás, amelyet most elsőízben gyakorol a dolgozók hada, hanem kötelesség is, amelynek elmulasztása vétek a proletariátus forradalma, a proletárdiktatúra ereje ellen.” „Minden proletár szavazzon azért is, mert ezzel is ki kell vennie a maga részét abból a nagy alkotó munkából, amely Magyarországon most folyik”.26 „... arra is nagyon kell ügyelni, hogy kikre adják szavazataikat az elvtársak. A helyi tanácsok az új rend tulajdonképpeni erőforrásai lesznek és éppen ezért ...” „Azok kellenek a helyi tanácsba, akik tűzön-vízen, üldöztetésen és kigúnyoláson át edződtek meg a munkásság harcaiban. Ezek a proletárság igazi vezérei és mindenre elszánt védelmezői a proletárdiktatúrának.”27 A Forradalmi Kormányzótanács XXVII. számú rendelete értelmében meg kellett választani először a helyi tanácsokat, a helyi tanácsokból a járási tanácsokat, úgy, hogy ezekben benne legyenek a városi és falusi tanács küldöttei; végül a megyei tanácsot, a járási és városi küldöttekből. Mindegyik tanács intézőbizottságot is választ. A városok és a megyék küldötteiből alakul aztán a tanácsok országos gyűlése. A különböző tanácsok egymás alá-, ill. fölérendeltek. A helyi rendeletek értelmében Debrecenben és a vidéken április 7—10. között zajlottak a választások. A járási tanácsok választását ápr. 10-re, a megyeit ápr. 14-re tűzték ki. A rendeletek értelmében a falu tanácsába minden 100 lakos után egy tanácstagot kellett választani. A tagok száma háromnál kevesebb és 50-nél több nem lehetett. A város tanácsába minden 500 lakos után kellett egy tanácstagot választani. A tagok száma 300- nál több nem lehetett.28 A debreceni választási bizottság a választás napján közölte a választójoggal kapcsolatos feltételeket. „Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik 18. életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint munkások vagy alkalmazottak. Választók és választhatók továbbá a vörös hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársaságnak azok a hasznos munkából élő munkásai és katonái, akik munkaképességüket egészben, vagy részben elvesztették. Nem választók és nem választhatók azok, a) akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak; b) akik munkanélküli jövedelemből élnek; c) kereskedők; d) lelkészek és szerzetesek; e) elmebetegek és gondnokság alatt állók ;f) akiknek politikai jogai fel vannak függesztve. A szavazás a szavazatszedő bizottságok előtt titkosan, a jelöltek nevét tartalmazó listák leadásával történik .. .”.29 A helyi tanács megválasztásában csakis szakszervezeti tagok vehettek részt. Ez a rendelkezés nem jelentette a választói jog leszűkítését, ugyanis a társadalom valamennyi dolgozó rétege, munkások, agrárproletárok, kispolgárok és értelmiségiek szakszervezetekben tömörültek. Kizárta viszont a nem dolgozó 25 Népakarat, 1919. ápr. 6. 26 Uo.: 1919. ápr. 8. 27 Uo.: 1919. ápr. 6. 28 TK. HB-ban. 156. old. 29 Népakarat, 1919. ápr. 8. 71
