A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A kereskedelem és a pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyékben az 1918-1919-es forradalmak idején

tak. Ezután nem tartottak több ülést májusig.76 A Hajdú megyei Takarékpénztár (Hajdúszoboszló) a közgyűléshez írott igazgatósági jelentésében az 1918-as üzleti évről megállapította, hogy azt az általános pénzbőség jellemezte. Az ügyfelek tartozásukat csökkentették, vagy vissza is fizették, a betétállomány növekedett. A helyi Nemzeti Tanácsnak hatezer К-t folyósítottak a hazatért katonaság élelmiszerrel és ruhával való ellátására. Az igazgatóság megállapította, hogy a pénzkihelyezések emelésére nincs kilátás a közeljövőben, ezért új üzletágak bevezetésével kell foglalkozni, hogy a terhekkel megbirkózzanak.77 Az új lehetőségeket azonban nem említették a jegyzőkönyvben. Az 1919. évi jelentés szerint az üzleti tevékenységet az év első hónapjaiban folytatták.78

A megmaradt hiányos adatok arra utaltak, hogy a polgári demokratikus korszakban folytatódott a pénzintézetek kapitalista jellegű üzleti tevékenysége. A módosulások csak a megváltozott gazdasági helyzet, a háború utáni nehézségek következményeként alakultak ki.

A Tanácsköztársaság kikiáltásával új korszak kezdődött pénzügyi téren is. Ekkor a megyei és városi munkástanácsok irányították a helyi pénzügyeket. Szamuely Tibor már 1919. március 21-én intézkedett a bankok zár alá vételéről, illetve őrzéséről.79 Valószínűleg ezzel állott összefüggésben, hogy a Debreceni Munkástanács március 22-én megbízottakat küldött ki a debreceni pénzintézetekhez, akik pénztári zárlatot rendeltek el, s a páncélszekrények kulcsait átvették. A város és a pénzintézetek gazdasági ügyeit Vági Gábor politikai megbízott intézte.80

A Debreceni Első Takarékpénztárnál március 22-én délben megjelent Gir- sics asztalosmester a Szocialista Párt megbízásából és lezáratta a pénztárkönyveket, megállapította a pénzkészletet, s a kulcsoknak a pártnál való beadását elrendelte. Más források Girtsis vagy Girsits Józsefnek mondják nevezettet, aki később a városi direktórium szocializáló bizottságának a tagja volt. A Szocialista Párt, a kormány rendeletére hivatkozva, — a bank vezérigazgatója szerint — már ekkor bizalmi férfiakat választott. Ulrich Jenő és Trux Miklós tisztviselőket választották meg, ők vették át a párttól 23-án a kulcsokat, s őket bízták meg az intézet tényleges vezetésével. A bizalmiak feladata az igazgatóság ellenőrzése lett volna, hogy a kormányrendeleteknek megfelelően vezetik-e a pénzintézetet. Debrecenben azonban szigorúbban értelmezték a rendeleteket, mint amit azok tartalmaztak, s önállóan jártak el. A bizalmiaknak az intézet vezetőségével nem kellett semmit sem közölniök. A direktóriumok Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón, Hajdúdorogon és Hajdú- hadházon is lefoglalták a bankok pénzkészleteit.81 A helységek monográfiái részletesebben közölték a pénzügyi megbízottak nevét is.

76 Uo. 1918. dec. 7., 1919. jan. 29., febr. 19. jkv.

77 Hajdú megyei Takarékpénztár 37. évi üzleti jelentése és zárszámadása az 1918. évről. Hajdúszoboszló, 1919. A közgyűlést 1919. március 30-án tartották.

78 Ua. 1938. évi zárszámadás az 1919-ik üzletévről.

79 Liptai Ervin: i. m. 140, 182. old.

80 HBmD. munkásmozg. tört. 117. old., HBmL. XVI. 11/b. 3. 1858—1859. old.

81 HBmL. XVI. 11/b. 3. 2058. old. HBmL. IX. 201/b. I. 190/1919. sz. HBmD. munkásmozg. tört. 116. old. TK. HB-ban 492., 499., 500. old. Hajdúböszörmény története, i. m. 227. old. Hajdúnánás története. Szerk.: Rácz István, Hajdúnánás, 1973. 319. old. Hajdúszoboszló monográfiája, i. m. 336. old. Hajdúdorog története, szerk.: Komoróczy György, Gyula, 1970. 174. old. Hajdú- hadház múltja és jelene. Szerk.: Komoróczy György, Gyula, 1972. 215—217. old.

58