A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A kereskedelem és a pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyékben az 1918-1919-es forradalmak idején
A kereskedők az anyagbeszerzés érdekében a hatósági igénybevételtől sem riadtak vissza. A debreceni rövidáru nagykereskedők 1919. január 17-én kérték a Debreceni Első Lámpabél- és Szalagszövőgyár Rt. telepén levő lámpabél készlet lefoglalását. A Kamara a kormánybiztosnak kifejtette, hogy a nagy mennyiségű áru forgalombahozatala sürgős,mivel ez hiánycikk. Javasolta, hogy a kérelmező kereskedőket bízzák meg az árusítással. A kormánybiztos helyettese 1919. február 4-én közölte, hogy Debrecen város polgármesterét felhívta a készlet igénybevételére és a kereskedelmi kiosztásra.20 A készruha-kereskedelem helyzetét három debreceni kereskedő panasza világítja meg 1919 februárjában. Ők a Népruházati Bizottsággal megállapodást kötöttek a köztisztviselők részére kiutatalandó ruhák kiosztására. Ennek ellenére helyettük egy szabó cég kapta meg a ruhaneműket. A szabó azelőtt nem foglalkozott készruhakereskedéssel. A Kamara vizsgálatot kért, amelyre a Népruházati Bizottság közölte, hogy nem utaltak ki ruhát a szabónak, hanem a ruhakereskedőknek. Ezután a Kamara azt javasolta a panaszosoknak, hogy a helyi Népruházati Hivatalnál tegyenek panaszt.21 Az eset azt mutatja, hogy a kereskedelemben a verseny kezdett újraéledni a háború után, bár még kötött készletgazdálkodás volt érvényben. A fokozott árubeszerzési nehézségek miatt még szabálytalan eszközökhöz is nyúltak egyes cégek a konkurrencia- harcban. A Debrecen környékén levő települések és a tanyavilág kereskedelmi forgalmának jelentős részét az országos ^vásárokon bonyolították le. Debrecen város vezetősége úgy ítélte meg, hogy a szokásos vásárokat megtarthatják 1919-ben is. Ezért a városi rendőrfőkapitány hirdetményben közölte a vásárok időpontját. Az Antal napi vásárt 1919. január 11—12-ére tűzték ki. Az első napon sertés-, a másodikon ló- és baromvásár lesz. A sajtó közleménye szerint január 11—14. között volt a vásár: január 11—12-én sertésvásárt, január 12—13-án lóvásárt, január 13—14-én baromvásárt tartottak. A vásár idején emellett nyersterményeket és iparcikkeket is árusíthattak. A Szent György napi vásárt 1919. április 12—13. napjára tervezték, s az első napon juh- és sertésvásárt, a másodikon ló- és baromvásárt tartanak.22 A helyi közigazgatási hatóságok vagy a nemzeti tanácsok a közellátás biztosítása céljából több ízben megakadályozták az élelmiszerek elszállítását más városokba. Három hajdúdorogi baromfikereskedő 1918. november 6-án panaszt tett a Kamaránál, hogy Hajdúdorog község elöljárósága nem engedte Debrecenbe szállítani a vágott baromfit. A Kamara — már másnap — levelet írt az elöljárósághoz, s ebben kifejtette, hogy a kiszállítási tilalom fenntartása közélelmezési szempontból helytelen, az áru megromlásáért a hatóság anyagi felelősséget visel. Végül kérte, hogy a kiviteli tilalmat szüntessék meg és engedélyezzék a kiszállítást. Hajdúszoboszló város képviselőtestülete 1918. november 3-án tiltotta meg a sertés, baromfi, tej és tojás kiszállítását a városból.23 Hajdú megye alispánja is jelentette a kormánybiztosnak 1918. december 6-án, hogy a vármegye városaiban és községeiben a nemzeti tanácsok, néptanácsok mindenféle élelmiszernek a helységből való elszállítását megakadályozták. A malmokban összegyűjtött gabonát, mely az ellátatlanok élelmezését bizto20 HBmL. IX. 201/b. Г. 134/1919. sz. 21 HBmL. IX. 201/b. I. 269/1919. sz. 22 HBmL. IX. 201/b. I. 142/1919. sz. DFU. 1919. jan. 10. DU. 1919. jan. 10. 23 HBmL. IX. 201/b. I. 1557/1918. sz. Hajdúszoboszló monográfiája. Szerk.: Dankó Imre, Hajdúszoboszló, 1975. 335. old. 46
