A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A kereskedelem és a pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyékben az 1918-1919-es forradalmak idején

sította, önhatalmúlag lefoglalták. Erre a kormánybiztos közölte, hogy utasította a nemzeti tanácsokat a rendeletek végrehajtására.24

A kormánybiztos egy másik rendelkezésében — 1918. december 13-án — Hajdú megye városainak és községeinek közigazgatási hatóságait felhívta, hogy a malmok és bizományosok gabonakészleteiből engedélye nélkül semmit igénybe ne vegyenek, az elszállítást ne akadályozzák. A 6017. számú kormány- rendelet ugyanis bünteti azokat, akik közszükségleti célra szolgáló készletek felett illetéktelenül rendelkeznek.25 Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Hajdúsámson, Hajdúhadház, Balmazújváros, Vámospércs, Mike- pércs, Földes, Kaba, Nádudvar község elöljáróságát körrendeletben értesítette 1918. december 16-án, hogy tudomása szerint a Debrecen környéki községekben a kereskedőknek és termelőknek önkényesen megtiltották, hogy áruikat a debreceni piacra behozzák. Ilyen rendelkezéseket hozzájárulása nélkül nem lehet kiadni, s ha vannak ilyenek, azokat azonnal helyezzék hatályon kívül.26

A megyei állatorvos jelentette 1919. március 7-én, hogy a megye egyes városaiban és községeiben a helyi hatóságok az ott tartott állatvásárokról a törvényes állatkereskedelmet is kizárták és így lehetetlenné tették, hogy a helyi húsellátás biztosítása után a vágómarhafölösleg Debrecen heti állatvásáraira kerüljön. Kb. 200—250 db vágómarha hiányzik állandóan a vásárokról. Emiatt az árak emelkedtek: 8—9 К a vágómarha kg-ja. Szerinte a kereskedelem igénybevétele nélkül intenzív vásári forgalom, mely az árakat egységesen szabályozza nagy területen, az adott viszonyok között nem képzelhető el. Debrecen önmaga nem tudta ellátni lakosságát s a nagyvárosoknak szükségük van a kisebb mezőgazdasági jellegű városok és falvak termelési feleslegére. A helyi hatóságok csak az üzérkedést üldözzék. A kormánybiztos rendelkezésére (mely hiányzik az iratok közül) Hajdúdorog község 1919. március 17-én jelentette, hogy ők a legális állatkereskedelmet nem zárták ki az állatvásárokról. Hajdúnánás tiltotta meg az állatok kiszállítását a városból. A dorogi elöljáróság csak a kupeckedést igyekezett megakadályozni.27

Debrecen kereskedelmi életében két csoport kezdte el a „Hangya” Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet megszervezését. Az egyik tömörülés a Gazdasági Egyesület gazdálkodóira, a földmunkásokra és a tanítókra támaszkodott, s Barcza Andor, Rácz Lajos gazdasági egyesületi titkár és Bakk Béla tanító volt a vezetője. Közülük Barcza Andor már 1918. október 25-én aláírási íveket kapott a Hangya központtól, majd közösen folytatták a szervezést. 1918. december 6-án a sajtó is bejelentette, hogy a szövetkezet alapítási munkáját megkezdték. A másik csoport a Katolikus Népszövetség kezdeményezésére alakult meg, s főként az értelmiségi dolgozókat és a fizikai munkásokat igyekezett megnyerni. A sajtó 1919. január 2-án közölte a második „előkészítő bizottság” megalakulását. Ennek elnöke Reitz János megyei állatorvos volt. Barczáék csoportja kezdetben ellentétben állott a másik szervezettel, s 1919. január 5-én bejelentették, hogy a katolikus népszövetség nem jogosult a Hangya szervezésére. Erre Reitzék úgy nyilatkoztak ugyanakkor, hogy az ő általuk

24 HBmL. IV. B. 1402/b. 4/1918. ein.: 261/1918. ein. sz.

25 Uo. 381/1918. ein. sz.

26 Uo. 437/1918. ein. sz.

27 HBmL. IV. B. 1402/c. 5/1919. sz. 418/1919, 490,1919. sz. DFU. 1919. márc. 7.

47