A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen ipara az első magyar proletárhatalom időszakában

nek a munkásosztály érdekében való megváltozását, amihez azonban a jogrend, a hatalom és ezzel együtt a termelt javak feletti rendelkezési jog megszerzésének is be kell következnie.

A „Debreczeni Vörös Újság” későbbi, már a szocializálás folyamatában megjelent számai is foglalkoznak a köztulajdonbavétel fontosságával. így pl. a „Milyennek kell lennie ennek az új társadalmi rendnek?” kérdésre a Kommunista Kiáltványból vett idézettel válaszolva írják: „Mindenekelőtt az ipar és általában véve minden termelőág üzemeit ki kell venni az... egyének kezeiből és ehelyett mindezeket... az egész társadalom útján, azaz közös számlára, közös terv alapján és a társadalom valamennyi tagjának részvételével kell folytatni”.6 Úgy érezzük, e néhány kiragadott idézet is jelzi, hogy a debreceni kommunisták mennyire alapvető dolognak tartották a szocializálás végrehajtását. Ezért következhetett az be, hogy bár a Forradalmi Kormányzótanács szocializálásról szóló rendelete csak március 26-án készült el, Debrecenben már március 22-én kezdetét vette a köztulajdonbavétel.7

Szeretnénk külön nyomatékkai aláhúzni, hogy a rendelet megjelenése előtt, sőt a pénzügyi népbiztosság március 24-i telefonutasítását is megelőzően fogtak hozzá a Debreceni Munkástanács tagjai a szocializáláshoz. Érdemüket tovább növeli, hogy ilyen irányú tevékenységükhöz kevésbé szolgáltatott akár gyakorlati, akár elvi alapot a március 22-én megjelent „Mindenkihez” című kiáltvány.8 Tehát ez esetben valóban a helybeli kommunisták politikai, gazdasági tisztánlátásáról, öntevékenységéről beszélhetünk.9 Hozzátehetjük: mégpedig döntő ponton, a pénzintézeteknél kezdték meg munkájukat. A kérdés részletes elemzése nélkül, hiszen kötetünk másik tanulmánya foglalkozik a bankok köztulajdonba vételével, témánk szempontjából csupán arra utalnánk, hogy ha a vállalati tőke már 1918. októbere után bizonyos „tojástáncot” járt, s ennek során a háború alatt felhalmozódott, folyószámlákon elhelyezett része különösen márciustól egy nagyarányú kiáramlást is kezdett meg, mégis a mobil tőke jelentős része itt volt elérhető. így valóban kulcsfontosságú kérdés volt a szocializálás folyamatát a pénzintézeteknél kezdeni.10 Ráadásul a bankok államosítása eleinte a mobil tőke miatt, később majd más vonatkozásokban is, szoros összefüggésben van az iparvállalatok problémakörével is, mint ahogy erre a vállalati tőke kérdésénél még visszatérünk.

Ami pedig az iparvállalatok köztulajdonba vételét illeti, a rendelkezésünkre álló források sok változatosságot mutatnak a végrehajtás módját, de időpontját tekintve is.

Az első üzemek egyikeként a Fáik Ármin és Tsa Első Debreceni Mechanikai Kefegyárat vették köztulajdonba. A tulajdonosok egy későbbi jelentéséből derül fény arra, hogy már március 22-én délelőtt megjelent az üzemben a helyi szocializáló bizottság kiküldöttje, aki termelőbiztosa is lett a gyárnak, és az üzemet a proletárállam tulajdonának nyilvánította. Feltétlen utalnunk kell arra, hogy ez a kefegyár, a másik hasonló jellegű üzemmel, a Stern József és

6 DVU I. 1919. márc. 26.

7 A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai (1919. március—1919. augusztus) 6/A kötet. Összeállította: Gábor—Hajdú—Szabó. Bp. 1959. 37. old. Megjegyezzük a rendelet kihirdetése napján; 1919. március 27-én lépett életbe.

8 VU. 1919. márc. 22.

9 Fehér András: A forradalmak. 117. old.

10 HBmL. XVI. 11/b. 2. Debreceni Első Takarék.

23