A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A két forradalom egészségügyi- és szociálpolitikai tevékenysége megyénkben 1918-1919

színvonalának emelése, gyakorlóterületek biztosítása, a raktárkészletek leltárba vétele. Mindezektől emberségesebb környezetük kialakítását, jobb szakmai felkészítésük biztosítását várták.69 A Népjóléti Hivatal munkaprogramjában kiemelt helyet kapott az anya- és csecsemővédelem. Ennek keretében legsürgősebb teendőként szerepelt a vá­randós és szoptatós anyák nyilvántartása, s védőnői szervezet kiépítése, a rá­szorultak anyagi támogatása: részükre jobb táplálék, bábasegély, felszerelés, tejellátás, ingyenes orvosi és gyógysegély biztosítása. A gyermekvédelem kiter­jedt az iskolások egészségi vizsgálatára, ingyenes fogorvosi ellátására. Gondos­kodtak az elhagyott gyermekek menhelyi elhelyezéséről, napközi otthonok léte­sítéséről, az árvaházak központi kezelésbe vételéről, tápláléksegély, ruhasegély akciók megszervezéséről, szünidei telepek, erdei iskolák létesítéséről. A család- védelem érdekében napirendre tűzték az alkoholizmus elleni küzdelmet. Figyelmet fordítottak a háztartási alkalmazottakra. Sorsuk javítása érde­kében tervbe vették egészségügyi felügyeletüket, a rászorulók elhelyezésére ott­honok létesítését. A népélelmezési és egészségügyi viszonyok javítása céljából a Népjóléti Hivatal előterjesztést tett a Direktóriumhoz „Munkáskert-telepek” létesítésére, s az ehhez szükséges földterületek biztosítására. A nyulasi Lóverseny tér terüle­tének parcellázásával pompás kerttelep, majd kertváros kialakítását vették tervbe, ami hosszú távon segítené a lakáskérdés megoldását, biztosítaná a mun­kások egészségvédelmét, javítaná az élelmiszer-ellátást. A Népjóléti Hivatal munkaprogramjában megfogalmazódtak azok a ne­mes gondolatok, melyek a nép életkörülményeinek gyökeres megváltozását elősegítették volna, a Tanácsköztársaság rövid egy hónapja azonban csak át­meneti megoldásokra volt elegendő. Küzdelmet folytatott a városban nagymértékben pusztító népbetegség: a tuberkulózis ellen. Megállapították, hogy a „proletárbetegség” áldozatai nagyrészt munkaképtelenek, akik a biztosító pénztárakból folyósított segélyek­ből családjukat nem tudják fenntartani, többségük nyomorral küzd.70 Hason­lóan nehéz helyzetben és jelentős számban voltak a városban olyan anyák, akik betegségük, munkaképtelenségük és nagy családjuk miatt nem vállalhattak munkát s jövedelmük csekélysége folytán gyermekeikkel a legnagyobb nyomor­ban éltek.71 Nehézségekbe ütközött a város lakosságának ruházati cikkekkel való el­látása, mivel az üzletek árukészlete kimerült. Gondot jelentett a tejellátás. E fontos néptáplálék biztosítása már évek óta megoldatlan s bár a tejutalványok kiadását — a jogosultság elbírálását — az orvosokra bízták, mégis állandó visszaélések voltak.72 A Néptanács februárban vizsgálatot rendelt el a városi Tejiroda ellen s ha­tározatot hozott a városi tejcsarnok készletének kiosztására. Elsősorban a két éven aluli gyermekek és állapotos anyák, valamint a tüdőbetegek részére bizto­sítottak tejet. Az ellátásban mutatkozó nehézségek miatt a Direktórium április 18-án megtiltotta a Debrecen területén levő élelmezési üzemekben, kávéházak­69 HBmL. IV. B. 1402/b. 2. 53/1919. ein. és XVI. 11/b. 3. 2134. old. 70 HBmL. XVI. 11/b. 1. 736/1919. ikt. sz. 71 HBmL. XVI. 11/b. 1. 735/1919. ikt. sz. 72 HBmL. IV. 1402/b. 4. 401/1919. ein. és HBmL. IV. B. 1402/b. sz. n. 1919. márc. 18., továbbá XVI. 10/1. 25. old. valamint IV. B. 1406/a. 4832/1919. ein. 188

Next

/
Thumbnails
Contents