A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A két forradalom egészségügyi- és szociálpolitikai tevékenysége megyénkben 1918-1919

lése útjába s ehhez maguk mellé kívánták állítani a kormánybiztos főispánt és a betegsegélyző pénztárat is.31 Igényként merült fel Gáspár Géza orvosszövetségi tag részéről az egészségügy államosításáról szóló, dr. Burger Péter debreceni orvos által kidolgozott tervezet vitára bocsátása az orvosszövetség közgyűlésén. Az elnökség elzárkózott a téma napirendre tűzésétől.32

Foglalkozott a Szövetség a hadból hazatért és leszerelt orvosok álláshoz juttatásával s e kérdésben intézkedései pozitívak, annak ellenére, hogy a hazatért orvosok beadványában megfogalmazott követelések túlléptek a korábbi igényeken: „Orvosi állások csakis diplomás orvossal tölthetők be. Minden orvosi ténykedés megfelelően díjazandó. Állások betöltésénél a hadviseltség feltétlen előnyt biztosítson”. Felvetik, hogy „A közkórház Debrecenben az orvos- tudomány mai állásának megfelelően rendezendő be és fejlesztendő úgy, hogy orvosi továbbképzésre is alkalmas legyen”. A kórházi orvosi állások szaporí- tandók... Az orvosi állások halmozása beszüntetendő... Debrecenben rendőrorvosi állások mielőbb szervezendők.. ,”.33

Az Orvosszövetség március 8-i választmányi ülése is felveti az orvosi állások halmozásának problémáját. Ennek meggátlását a nemzetgyűléstől várják — amennyiben ott az orvosok is képviselethez jutnak.34

Míg a városokban az orvosi állások halmozása a probléma, addig a falvak lakossága nélkülözni kénytelen az orvost. Az 1919. februári felmérés szerint Bihar megyében 30 állás volt betöltetlen, mert a községi orvosok díjazása alacsony. A közgyűlésen ezért felvetik, hogy országosan kell rendezni a kérdést és valamennyit állami orvossá kell kinevezni elfogadható fizetési feltételek és a mellékjárandóságok megállapítása mellett.35 A közgyűlés javaslatot tett továbbá a közegészségügyi minisztérium felállítására, a mezőgazdasági munkásság kötelező biztosításának, valamint az aggkori biztosításnak sürgős bevezetésére. E gyűlésen sor került a vármegyei orvosok szabad szakszervezetének megalakítására is.36 Az érdekvédelmi szervezeteken túl 1919 márciusában már a szociáldemokrata pártszervezetek tagjai között is találunk orvosokat.37

Az egészségügyi hálózaton belül az orvosoktól függetlenítve a gyógyszerészek is bekapcsolódtak a különböző érdekvédelmi szervezetekbe. 1918. november 21-én alakult meg a gyógyszertártulajdonosok és alkalmazottak érdekképviseleti szerve: az Országos Gyógyszerészeti Tanács.

Debrecenben a Gyógyszerészsegédek Szakszervezete tömörítette a szakma képviselőit. Megalakulásának időpontjára adataink nincsenek, de a Munkás- tanácsba (1918. december 2-án alakult) már delegált képviselőt a szakszerve31 HBmL. X. 216. 1919. jan. 6. Orvosi proletariátusnak valószínűleg a hadból hazatért fiatal orvosokat tekintették.

32 Uo. 1919. febr. 26-i ülés jegyzőkönyve.

33 Uo. 1919. március 2-i ülés jegyzőkönyve.

34 Uo. 1919. március 8-i ülés jegyzőkönyve.

35 Nagyvárad, 1919. febr. 20.

36 Uo.

37 DU. 1919. márc. 18. Hírek rovatban az alábbi szöveg olvasható: „Orvosok, kik a helybeli szociáldemokrata pártszervezethez tartoznak tagsági igazolványukkal együtt jelenjenek meg a Dréher sörcsamok külön helyiségében”. Az ülést dr. Gáspár Géza orvos hívta egybe.

180