A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A két forradalom egészségügyi- és szociálpolitikai tevékenysége megyénkben 1918-1919
egészségügyi hatóságok számára a nagyszabású bujakóros és tüdőbeteg ellátása. Jelentős javulást ígért az egészségügyi ellátásában az egyetemi klinikák épületének használatbavétele, de elhelyezési gondok továbbra is maradtak. A felmérések az alábbiakat állapították meg :25 Betegosztályok egyetemi ágyak száma összes szükséglet ágyszámokban hiány Belgyógyászat 84 84 0 Sebészet 84 148 64 Bőr- és bujakór 84 245 161 Szem, gége, fül 56 56 0 Felnőtt fertőző betegek 84 140 56 Gyermek fertőző betegek 48 48 0 Ált. gyermekklinika 59 59 0 Elmebetegségek 112 112 0 Gümőkór 0 192 192 Összesen: 661 1084 473 Debrecen város Tanácsa a hiányok megoldását a közkórház felújításával, a bujakóros és tuberkulotikus, valamint a járványos betegek részére két új emeletes pavilon felépítésével szerette volna biztosítani, de ehhez költségvetési fedezet nem állt rendelkezésére. A város a felmerülő költségeket az államtól és a szomszédos törvényhatóságoktól várta, minthogy a közegészségügy fenntartását állami feladatnak tartották. A kívánt fejlesztés anyagi okok miatt hosszú ideig megoldatlan maradt. Jelentős változás csak 1930-ban, a közkórház állami tulajdonba vétele után következett be.26 Az anya- és gyermekvédelem A háború alatt egyre romló egészségügyi viszonyok a népesedés csökkenéséhez vezettek. A szülések száma a háborús években felére apadt, de a gyermek- halandóság mutatója is igen magas volt. Míg Norvégiában az élet első évében a gyermekek 6,5%-a vesztette életét, addig Magyarországon 20%. A háború alatt a vetélések száma megháromszorozódott hazánkban. Haladó orvosok hamar felismerték e számok mögött meghúzódó veszélyt. Intelemként fogalmazták meg: a gyermekvédelemről már a születés előtt gondoskodni kell." A háború alatt szervezett Stefánia Szövetség nagy szerepet vállalt az anya25 Uo. 26 Varga: Közkórház i. m. 13. old. 178
