A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Gazdag István: Hajdú és Bihar megyék gazdaságtörténetének néhány kérdése az első világháború éveiben

szabályozták a piacot.52 Debrecen polgármestere megtiltotta az élelmiszerek kiszállítását a városból.53

A társadalom különböző rétegei igyekeztek életkörülményeiket javítani. A debreceni és hajdú megyei közalkalmazottak 1917. augusztusában létrehozták saját beszerző csoportjukat „élelmezési és háztartási cikkek” beszerzésére.54

Az Országos Gazdasági Bizottság felkérésére a Munkáskert Egyesület által indított mozgalom eredményeként 1915. március végéig 560 kis földet (kertet) vállaltak el Debrecenben élelmiszer-termelésre.55 A MÁV Mozdonyvezetők Országos Szövetségének kérésére Debrecen városa jutányosán telket bocsátott munkáslakás-építési akciók rendelkezésére.56 A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara szervezte és bonyolította a kereskedők és iparosok számára nyújtandó segélyakciókat.57 A szociális ellátás szempontjából figyelemre méltó munkát végzett a Debreceni Népiroda, amely . .a vagyontalan néposztály erkölcsi és anyagi támogatásán kívül módot kíván nyújtani a háborús idők súlyát leginkább érző és fix fizetésből élő alkalmazottaknak, hogy a legszükségesebb ruházati cikkek beszerzését jutányos áron eszközölhessék”.58

A szociálpolitika legmegfelelőbb szervezeti keretének kialakításához a háború utolsó esztendejében jutott el Debrecen vezető testületé.

A székesfővárosban már 1911-ben felállításra került egy szociálpolitikai ügyosztály. A vidéki városokban is felvetődött hasonló szervezet létrehozásának az igénye. Debrecen törvényhatósági bizottsága 1913. április 10-én határozatot hozott szociálpolitikai osztály felállítására, de a kivitelezésre nem került sor.

Debrecen város törvényhatósági bizottságának 1918. június 23-i ülésen dr. Radó Rezső bizottsági tag és társai önálló indítványt terjesztettek elő szociálpolitikai ügyosztály felállítása érdekében. Az előterjesztés röviden vázolja az állam szociálpolitikai tevékenységét, majd a városok e téren megoldásra váró feladatait összegzi: munkáslakásokat kell építeni, javítani kell az alsóbb néposztály élelmezésén, meg kell szüntetni a pusztító népbetegségeket, elejét kell venni a gyermekbűnözésnek.

Az előterjesztés készítői ezután a felállítandó osztály feladatait vázolják: a lakásínség megoldása, a háború rokkantjainak földhöz juttatása, a munka- nélküliség megszüntetése, a népbetegségek (Tuberkulózis, venereás betegségek, alkoholizmus) pusztításának megfékezése — Debrecenben 20 000 ember fertőzött tuberkulózissal — és a gyermekvédelem legfontosabb intézkedéseinek megtétele. Mindezek alapján javaslatot tettek az ügyosztály hatáskörébe tartozó ügyekre is.59 Debrecen törvényhatósági bizottsága 1917 nyarán kisbérleti

52 DFU. 1915. márc. 7, 18, 21, 23, 1915. júl. 18., Nagyvárad, 1916. márc. 6.

53 DFU. 1915. márc. 31.

54 HBmL. IV. B. 1901. 1917. aug. 5. Id. Kahler Frigyes: A közalkalmazottak helyzetének alakulása Debrecenben (1916—1919) HBmL. Évkönyve II.

55 DFU. 1915. ápr. 2.

56 DFU. 1915. máj. 18.

57 Segélyre szorultak a behívottak családtagjai, valamint azok a mesterek, akik „munkahiányt s anyagi kárt szenvednek és segélyre szorulnak”. HBmL. IX. 210.1. 1915. febr. 6. DFU. márc. 28., ápr. 8. A hat hónapra tervezett segélyt —- pénz hiányában — csak három hónapig lehetett folyósítani. A következő segélyezési akcióban Debrecenben 225, Hajdú megyében 251 fő kap segélyt.

58 HBmL. IV. B. 905/b. 155. 11081. 1917. szept. 4.

59 Debrecen sz. kir. város törvényhatósági bizottsága közgyűléseinek jegyzőkönyvei az 1918-ik évről. 270/13450—1918.

16