A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Gazdag István: Hajdú és Bihar megyék gazdaságtörténetének néhány kérdése az első világháború éveiben

rendszer létesítését javasolta a városi tanácsnak Sárkúti és Tornyos tanya lejáró bérletein.60

1918 szeptemberében Hajdú megye alispánja Kaba határában eladásra kerülő 2693 kh 339 .. birtokot, mely . .fekvésénél fogva általában, minőségénél fogva pedig legnagyobbrészt parcellázásra alkalmas, kívánatos, hogy a kisbirtok erősítése szempontjából kis tételekben parcellázva a kisbirtokosoknak juttassék.”61

A megyék és a városok, községek vezetői igyekeztek az egyre elégedetlenebb tömegeket különböző eszközökkel leszerelni. A kisbérleti rendszer kialakítására tett lépések a földnélküliek nagy tömegei számára nem hozott megoldást.

A háború első éveiben nem került sor a munkások és parasztok megmozdulásaira, a haladó politikai szervezetek tevékenységére. A munkásmozgalom a háború előtti évekhez viszonyítva lehanyatlott. A magyarázat részben abban rejlik, hogy a munkásszervezetek vezetőinek nagy részét behívták katonának, az SZDP hivatalos vezetése viszont támogatta a kormány háborús politikáját. A Nagyvárad c. lap 1914. december 8-i szerkesztőségi cikkében a következőket írta: „.. .örömmel és jóleső megnyugvással láthatta mindenki, hogy a szociáldemokrácia nem tekintette a világháborút a polgári osztályok háborújának, hanem a szabadság küzdelmének a zsarnokság ellen”.62

Feltétlen meg kell említeni, hogy „A háború első két esztendejében a hatóságok valósággal brutális módon akadályozták meg a debreceni munkásság bármilyen tevékenységét”.63 Hátrányosan befolyásolta még a munkások szervezkedését az is, hogy jelentős mértékben csökkent a behívások miatt az üzemi munkások száma. Debrecenben 1914-ben még 3000, de 1917-ben már csak 515 munkás dolgozott. Hasonló volt a helyzet Nagyváradon „A háború következtében a. munkások, főleg az ipari munkások nagyrésze eltávozott Nagyváradról, részint a háborúba, részint falura.. .”.64

A debreceni pártszervezet első életjelét az 1914. november elsején rendezett népgyűléssel adta, amelyen az élelmezés kérdésével, a drágasággal foglalkoztak.65 1915-ben a március 15-i ünnepségen vettek részt a szervezett munkások. Ez évben került sor az ún. Vasárnapi Munkásképző keretében — az Ipartestület dísztermében — munkások számára rendezett előadásokra. A témák: A háború járványos betegségei és sérülések, Vasút és nyomda, a háború gazdasági-politikai vonatkozásai. A rendezvényeken a Járműjavító Egyetértés dalköre is fellépett. Nagyváradon a Munkásotthonban munkás műkedvelő előadást tartottak.66 Ugyancsak Nagyváradon az SZDP szervezet összeírta a munkanélküli munkásokat és a város vezetősége elé terjesztette javaslatait a munkanélküliség felszámolása érdekében: közmunkát, vagy ha ez nincs, akkor pénzsegélyt, le kell küzdeni az élelmiszeruzsorát, a város szerezze be a lakosság számára szük60 Uo. 1917. jún. 9. 172/1917.

61 HBmL. IV. B. 905/b. 156. 15031. 1918. szept. 30.

62 Nagyvárad, 1914. dec. 8.

63 A debreceni munkásmozgalom története. 204. old.

64 Nagyvárad. 1914. dec. 25. A debreceni munkásmozgalom története. 207. old. A komádi ipartestület jegyzőkönyve szerint először a mesterek, majd a társulat ifjúsága is hadba vonult, így a „társulat működését ideiglenesen beszüntetni volt kénytelen”. HBmL. IX. 213. 1. 89. 1918. dec. 15.

65 A debreceni munkásmozgalom története. 204. old.

66 DFU. 1915. febr. 4., márc. 28., ápr. 4., Nagyvárad, 1915. jan. 26.

2 Évkönyv V.

17