A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

egy — a 3., márciusi — száma jött ki, március 29. és április 5. között. A közölt beszédek és írások a Tanácsköztársaság előtt keletkeztek, csak egy szerkesztőségi üzenet utalt az anyagi gondokra, kérve lelkésztársai fokozott támogatását.116 A Magyar Protestáns Theológus Szövetség Közlöny c. folyóiratának szintén egy számát nyomatták ki, mégpedig áprilisban.

Április közepén felmerült egy irodalmi, művészeti és tudományos folyó- irat terve. A Művészek és írók Szakszervezetének írói szakcsoportja kezdeményezte, amely április 15-én tartotta az első megbeszélést ez ügyben.117 A napilapok április 18-án közölték először, hogy május elsején új folyóirat kerül a dolgozók kezébe. A Népakarat egyúttal felszólította a szakszervezeteket, támogassák a vállalkozást: hívják fel rá a tagok figyelmét, plakátjait ragasszák ki helységeikben, példányait árusítsák a propaganda-iratokkal együtt.118 Az újság két nap múlva előzetes programról is tájékoztatta az olvasókat: „Az új rend a kultúra minden vívmányait, a tudomány eredményeit, a művészet szépségeit el akarja juttatni a dolgozó néphez. A komoly, céltudatos kultúraterjesztés a szocializmus egyik legnemesebb feladata ... Ezt a célt szolgálja az az új folyóirat, melyet a Tanácsköztársaság ad ki.. ,”.119 Május címmel, kéthetenként, 32 oldalon, viszonylag alacsony áron akarták megjelentetni. A magas színvonalat — főként a szépirodalmi anyagét — a helyi kiválóságok közreműködésével próbálták biztosítani. A folyóirat szerkesztője Nagy Zoltán, főmunkatársa Oláh Gábor és Kuthy-Térey Sándor lett volna.120 A lelkes előkészítő munka hiábavalónak bizonyult: a román megszállás meggátolta a lap kiadását.

A sajtó feladatai

A sajtópolitika egyik fontos eleme az időszaki sajtó feladatainak kijelölése. Arra, hogy a Tanácsköztársaság debreceni vezetői mit vártak a lapoktól, csupán néhány korabeli újságcikkből következtethetünk. Ezeket olvasva úgy tűnik, felismerték a sajtó nagy szerepét a tudatformálásban, a politikai célkitűzések megvalósításában.

A Munkás- és Katonatanács orgánuma, a Népakarat beköszöntőjében így írt: célja, „hogy a hírszolgálat pontos ellátásán kívül, a szocialista meggyőződés erejével vigye előre a lelkek forradalmasítását, készítse elő a társadalom minden tagját a világtörténelem nagyszerű átalakulására. Mától kezdve a sajtónak egy törvénye van: köztudatba vinni a teremtő munka igazságát, teljes erővel elősegíteni a kommunista társadalmi berendezkedést”.121 Röviden, de pontosan fogalmazódott meg ezekben a sorokban a kommunista sajtó többrétű hivatása: a tájékoztatás, az ideológiai felvilágosítás, az olvasók társadalmi, szocialista nevelése, a politikai mozgósítás.

A Debreczeni Vörös Újság március 29-i számának „A tömegek és a

116 Szerkesztői üzenetek. Debreceni Lelkészi Tár, 1919. 3. sz. III. old.

117 Népakarat, 1919. ápr. 15.

118 Népakarat, 1919. ápr. 18.

119 Népakarat, 1919. ábr. 20.

120 A szerkesztőség és a kiadóhivatal a József kir. herceg u. 12. sz. I. emeletén kapott helyet. Minderről ld. uo.; Felhívás. Uo.: ápr. 18.; Új szépirodalmi és művészeti lap Debrecenben. A Proletár. 1919. ápr. 19. Vö.: Fehér András: A debreceni direktórium kultúrpolitikája. Alföld, 1959, 2. sz. 108. old.

121 Népakarat, 1919. márc. 23.

162