A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

sajtó” c. cikke tovább részletezte a tennivalókat: megbízható és kimerítő tudósítás az ülésekről, a beszédekről, az intézkedésekről, s ezzel a tömegek bekapcsolása a politikai hatalomba. Mivel a proletárdiktatúra államának nincs tit- kolnivalója, minden ténykedését és azok okait tudatni kell a dolgozókkal. A sajtónyilvánosság így lehet a munkáshatalom ellenőrzésének eszköze. Felvetette egy parasztlap szükségességét, amely a szövetségi politika munkása legyen: „A legjobb erők, s leghathatóbb tehetségek menjenek ki az apró betűkben a faluba, hogy nagy ^munkánkban szembe ne találjuk magunkat a szántóföld proletárjaival.”122 Április 10-én a Debreczeni Vörös Újság más jellegű feladatról szólt. A tanácsválasztások kapcsán írta: a tényszerű beszámolók mellől hiányzott a mozgalmak pszichéjébe való bepillantás, a tömegek hangulatának érzékeltetése.123

A Május c. folyóiratot hirdető közleményekben olvasható egy újabb követelmény: az időszaki sajtó járuljon hozzá a művészetek, az irodalom és a tudomány fejlesztéséhez és terjesztéséhez, a munkásság nagy tömegei számára igyekezzen hozzáférhetővé tenni a kultúrát, a műveltséganyagot.124

Hírszolgálat, politikai propaganda

A napilapok és a Debreczeni Flírlap c. hétfői újság tevékenységének középpontjában a hírszolgálat állt. A Népakarat és a Debreczeni Független Újság budapesti tudósítója továbbra is a helyén maradt, s rendszeresen küldte (telefonon vagy táviratilag) jelentéseit, nemcsak a fővárosból, de néha más megyéből is, pl. a somogyi termelőszövetkezetekről.125 A debreceni újságok sok kis- hírt, számos rövidebb cikket, ritkán hosszabb írásokat is átvettek a fővárosi lapokból és a Magyar Távirati Irodától. Közzétették a Forradalmi Kormányzó- tanács és a népbiztosságok rendeletéit, a Szocialista Párt híreit, a proletárdiktatúra vezetőinek nyilatkozatait, tájékoztattak a legfontosabb országos eseményekről, a tanácskormány külpolitikai akcióiról. Nemigen tükröződtek viszont hasábjaikon a pártvezetés belső vitái.

Külföldi tudósítók híján meglepően gazdag a debreceni sajtó nemzetközi híranyaga. Elsősorban a forradalmi munkásmozgalom terjedéséről, különösen a kommunizmus eszméinek térhódításáról számolt be. A rendelkezésre álló, eléggé hiányos információk alapján megpróbált képet adni a Szovjet-Orosz- országban történtekről, a polgárháború folyamáról. Emellett a német- országi forradalmat, főként a bajor tanácsköztársaságot kísérte még nagy figyelemmel. A lapok — főleg a tudatosan erre törekvő Népakarat — segítették a proletárinternacionalizmus érzésének kialakítását, a proletariátus világméretű osztályharcának sikereiről szólva biztató hangulatot árasztottak. Egy másik, szintén nagyon fontos témakör volt a párizsi béketárgyalások menete, a nagyhatalmak és a kisebb országok álláspontja.

Április közepén előtérbe, sőt túlsúlyba kerültek a proletárhaza védelmével kapcsolatos közlemények. Korábban is írtak katonai kérdésekről, a Vörös Hadsereg szervezéséről; a Népakarat erőteljesen agitált a toborzás sikere ér122 DVU. (I.) 1919. márc. 29.

123 Mit mulasztott el a napi sajtó? DVU. (I.) 1919. ápr. 10.

124 Új szépirodalmi és művészeti lap Debrecenben. A Proletár. 1919. ápr. 19.

125 A kommunista termelés eredményei. A somogyi termelőszövetkezetek nagyszerű munkája. Népakarat, 1919. ápr. 15.; Amikor a dolgozóké lesz a föld. Uo.: ápr. 19.

163