A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

vezető alakja." Áprilisban a két szerkesztőt Budapestre akarták hívni, a direktórium azonban nem engedte el őket, mondván: a Népakaratnál nélkülözhetetlenek.99 100

Érdekesen alakult a kommunista Debreczeni Vörös Újság sorsa. Március 22-én még teljes volt a bizonytalanság jövőjét illetően. A Munkás- és Katonatanács ülésén még a szerkesztője, Csiha Győző is csak akkor látta szükségesnek egy külön kommunista lap létét, ha a Szociáldemokrata Párt nem teszi magáévá a kommunisták programját. Voltak, akik féltek, hogy ha fenntartják, nem tudják dokumentálni a pártegységet. Elhangzott egy áthidaló javaslat is: két lap jelenjen meg — reggel és este —, közös szerkesztőbizottsággal. Csiha Győző szerint ez nem jó: ha két lap lesz, azok legyenek egymástól függetlenek. Határozatot ekkor nem hoztak; estére halasztották azt.101 Az esti tanácskozásról fennmaradt töredékes jegyzőkönyvben viszont semmi nyoma, hogy visszatértek volna a kérdésre.102 A KMP debreceni csoportja mindenesetre továbbra is kiadta az újságot, sőt áttért a heti kétszeri megjelenésre. A március 26-i — harmadik helyett tévesen negyediknek sorszámozott — és a március 29-i szám már az új szerkesztőségi helyiségben, az Arany János u. 2. szám első emeletén készült.103 A pártegyesülés után némi szünet következett, a Debreczeni Vörös Újság újabb s egyben utolsó száma csak április 10-én látott napvilágot, immár a Debreceni Szocialista Párt közlönyeként, s ismét hetilapként. A szerkesztő neve a tanácsköztársasági példányokon sem szerepelt, de a tartalomból következtetve a lap mindvégig kommunista irányítás alatt állt.104

A proletárhatalom vezető szerveinek fentebb jelzett megfontolásai alapján változatlanul megjelentek Debrecenben a polgári lapok. A Debreczen. Déli Hírlap éléről eltávozott Nemény Vilmos, a Debreczeni Független Újságot viszont továbbra is Hegedűs Lóránt szerkesztette.105 Az utóbbi lap néhány száma — nyilván papírhiány miatt — kimaradt, s példányszáma is csökkent. A Hírlap c. esti újság március 23-i (vagyis március 22-én közzétett) számát Székely Imre szerkesztő Vörös Lobogó (Á Hírlap) címmel adta ki. Egyik példányára Csobán Endre városi levéltáros 1919. március 3-án feljegyezte: „Nem jelent meg! A debr. Munkás- és Katonatanács 1919. III. 22. esti tanács ülésének jegyzőkönyve szerint Vági István a Hírlap címváltozását nem engedélyezte!”106 A szóban forgó jegyzőkönyv fennmaradt töredékében valóban ott áll az idézett kitétel.107 Ez azonban nem bizonyítja, hogy az említett szám nem került forgalomba. Úgy történhetett a dolog, hogy Székely Imre lapja délben az új címmel jelent meg, s ezt látva hozta meg a direktórium (amelynek Vági egyik tagja volt) azon döntését, miszerint nem járul hozzá a cím módosításához. Nincs kizárva, hogy a címváltozást A Hírlap akkori segédszerkesztője,

99 Életének debreceni szakaszáról ld. Kardos László: Gáspár Endre (1897—1955). Csillag, 1955. 5. sz. 1094—1095. old.; K. P.: Gáspár Endre. Néplap, 1955. ápr. 24.; HBmL. XVI. 10. 1.

100 HBmL. XVI. 11/b. 1. 621. lev. Városi direktórium levele Mayor Józsefhez (dátum nélkül).

101 HBmL. XVI. 11/a. 1. 6—7. lev. (TK. HB-ban. 111—112. old.); A Munkás- és Katonatanács március 22-i ülésének jegyzőkönyve.

102 Vö.: HBmL. XVI. 11/a. 9. lev. TK. HB-ban. 112. old.

103 DVU. (I.) 1919. márc. 26.

104 Az újabb szakirodalom szerint ekkor is Zsuga Imre szerkesztette. Vö.: Serflek—Bieliczky: i. m. 30. old.; valószínűbb azonban, hogy Csiha Győző maradt továbbra is a szerkesztő.

105 HBmL. XVI. 11/b. 1. 621. lev. Városi direktórium levele Mayor Józsefhez. A lap Tanácsköztársaság alatti történetéről ld. még Pálfy József visszaemlékezését: i. m. II. r. 3. és 342. old.

106 A Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság Archívumában őrzött fotómásolat 1. oldalán.

107 HBmL. XVI. 11/a. 1. 11. lev. (TK. HB-ban. 114. old.)

160