A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója
a kommunista Gáspár Endre kezdeményezte. A Balassa Sándor által szerkesztett Debreczeni Hírlap. Hétfői Újság hézagpótló szerepet töltött be a tájékoztatásban, mivel a hét első napján reggel egyedül ez jelent meg a városban. A hónap közepén ért el Debrecenbe a Sajtódirektórium április 5-i, a politikai sajtó átszervezéséről szóló határozatának híre. Eszerint a lapokat pro- filozni kellett és címváltoztatással is kifejezésre kellett juttatni a tartalmi átalakulást, a proletárforradalommal való azonosulást.108 A végrehajtás során összevonták A Hírlap és a Debreczen. Déli Hírlap c. újságokat — pontosabban az utóbbi beolvadt az elsőbe —, s április 17-től, azaz április 16-án délutántól A Proletár címmel adták ki.109 Április 16-tól megváltozott a Debreczeni Független Újság címe is: Debreczeni Vörös Újság lett. Ez új évfolyam és sorszámozást is kezdett. Hírlapjellege megmaradt, s szellemében sem hasonult címelődjéhez. A központi szervek törekvése a profilozásra Debrecenben nemigen jelentkezett. Talán ekkor dőlt el, hogy a vármegyei direktórium újjászervezi a Hajdúföld c. falusi hetilapot. Az április 20-án újraindított újság feladata a parasztság meggyőzése, a proletárdiktatúra mellé állítása lett volna. Egyetlen száma jelent meg a Tanácsköztársaság idején (április 18-án) a Hajdú Vármegye Hivatalos Lapja c., Sinay Gábor által szerkesztett közlönynek. Február 21. és április 10. között keletkezett közleményeket tartalmazott; csupán három álláshirdetés származott a proletárhatalom időszakából. Tovább éltek a színházi és élclapok is, de ezek közül csak a Villám egy példánya, az április 20-i ismeretes.110 Eszerint szerkezete, hangneme nem változott; vicceinek témája viszont igen: főként a tőkéseket és a város konzervativizmusát figurázta ki. Legszorgalmasabb munkatársa ifj. Széli István volt, aki az újság egészétől elütő patetikus, a forradalmi élményt tükröző verseket is írt. A másik „humoros heti lap”, a Bugyi Újság Tanácsköztársaság alatti megjelenéséről csak egy apróhír tájékoztat.111 A Színházi Figaróról szintén a korabeli lapokból tudjuk, hogy áprilisban három száma is napvilágot látott.112 Hasonló forrásból értesülünk a Színház és Sport c. hetilap kiadásáról.113 A református sajtó az állam és az egyház különválasztásával rendkívül nehéz helyzetbe került, mivel az állami támogatás egyszeriben megszűnt. Ennek ellenére a debreceni egyházi lapok mindegyike folyamatosan megjelent. Csupán a Debreczeni Protestáns Lap c. heti közlöny kényszerült rá, hogy pénzügyi okok miatt felére csökkentse a terjedelmét, s április 5. után csak kéthetente lásson napvilágot.114 A nagyobb tartalékokkal rendelkező Országos Református Lelkészegyesület mindkét hetilapját — a Lelkészegyesület c. hivatalos közlönyt és a Vasárnap c. néplapot — hiánytalanul és a régi terjedelemben ki tudta adni. Az utóbbi 9500 példányban készült, ami — még országos terjesztés mellett is — igen magas szám.115 A Debreceni Lelkészi Tárnak 108 József F.: i. m. 54. old.; A Proletár. A Hírlap, 1919. ápr. 16.; DVU. (II.) 1919. ápr. 16. 109 A Proletár. A Hírlap. 1919. ápr. 16.; Megszűnt a Debreczen (Déli Hírlap). Uo. 110 A március 23-i számot még a Tanácsköztársaság előtt készítették. A lap ekkori történetéről ld. Pálfy József: A debreceni élclap-irodalom története. Db. 1963. 228. old. (KLTE Könyvtár Ms. 11/8.). 111 D. Hírlap, 1919. ápr. 21. ír róla Pálfy J.: i. m. 235. old. 112 Népakarat, 1919. ápr. 4.; DFU. 1919. ápr. 4.; ápr. 11.; DVU. (II.) 1919. ápr. 18. Teljes tendenciózus és félreinformáló tehát Szatai Ferenc szerkesztő egy évvel későbbi írása (Hogy tiltották be az oláhok a Színházi Figarót? Színházi Figaró, 1920. ápr. 2.), amelyben azt állítja, hogy a tanácshatalom el akarta venni tőle a lapot, a szerkesztőségi helyiséggel együtt. 113 A Hírlap. 1919. ápr. 5. 114 Kérelem az olvasóhoz. DPL. 1919. ápr. 5.; A következő szám április 19-én látott napvilágot. 115 Jegyzőkönyv... Lelkészegyesület, 1919. máj. 3. 147. old. t Évkönyv V. 161
