A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

tonatanács sajtóbizottsága,81 amelyet azonban a fentebb idézett központi utasítás nyomán március legvégén — április elején felszámoltak. Tovább folytatta itteni működését Gyulai Zsigmond, a Forradalmi Kormányzótanács sajtóosztályának debreceni előadója,82 aki a tanácsválasztások után sajtóügyi politikai megbízott lett, Szántó Dezső helyett. Ugyancsak helyén maradt a városi sajtóiroda főnöke, Szathmáry Zoltán.83 Március 29-én alakult meg a Művészek és írók Szakszervezete, amelynek külön újságírói szakosztálya is tevékenykedett,84 a korábbi hírlapírói szabad szervezet utódjaként. Ez a rendszer csak április derekán módosult. Mivel a papírhiány súlyos gondokat okozott,85 szükségessé vált a felhasználás ésszerűsítése. A debreceni sajtóügyi népbiztosság elrendelte a nyomdai célra alkalmas papír összeírását, továbbá a készlettel gazdálkodó „Lap és nyomdai üzemi központ” felállítását.86 E szerv azonban aligha végzett érdemi munkát, mert a tanácshatalmat pár nap múlva a városban leverték.

A debreceni direktórium az alapvető, fő kérdésekben alárendelte magát a központi határozatoknak, a vidéki sajtóosztály túlzott centralizációs törekvéseivel, részletekbe bocsátkozó intézkedéseivel azonban nem értett egyet. Fennmaradt egy dátum nélküli levélfogalmazvány, amelyben a direktórium önérzetesen tudtára adta Mayor Józsefnek; nem tartozik rá, hogy a Népakaratnál kit foglalkoztatnak és ki a sajtóügyi politikai megbízott; „ez [a] debreceni párt belső ügye, felülről tehát nem irányítható.”87

A központi elgondolásoknak megfelelően történt a helyi sajtó, mindenekelőtt a napilapok és a politikai hetilapok politikai ellenőrzése. Szántó Dezső már március 25-én összehívatta az újságírókat, kiadóhivatali tisztviselőket, nyomdai dolgozókat és a hírlapok kiadóit,88 s figyelmeztette őket a sajtóval szembeni politikai elvárásokra is.89 Fenntartották az előzetes cenzúrát, de ez csak az ún. iránycikkekre terjedt ki.90 A polgári lapokat nem tiltották be, ám a fontosabbakhoz a Munkástanács megbízható (kommunista vagy szociáldemokrata) munkatársakat küldött, velük erősítette meg a szerkesztőségeket.91 Ezen kívül a nyomdák bizalmi férfiai is ügyeltek, nehogy proletárdiktatúraellenes, reakciós kézirat kapjon nyilvánosságot.92

A sajtó átszervezése

A debreceni Munkás- és Katonatanács március 22-én délelőtt vette át a közügyek intézését. Már ezen az ülésen elhatározták, hogy a sajtót is a munkáshatalom szolgálatába állítják. Első lépésként birtokba vették a Deb81 HBmL. XVI. 11/a. 1. 24. lev. A Munkás-és Katonatanács március 24-i ülésének jegyzőkönyve.

82 HBmL. XVI. 11/b. 1. 130. lev. A Budapesti Helyőrség katonatanácsának távirata a debreceni direktóriumnak. 1919. márc. 29.

83 HBmL. XVI. 11/b. 1. 621. lev. Városi direktórium levele Mayor Józsefhez (dátum nélküli fogalmazvány).

84 Népakarat, 1919. ápr. 1.

85 HBmL. XVI. 11/b. 1. 88. lev. Debrecen városi direktórium távirata Mayor József sajtóügyi népbiztoshoz, 1919. márc. 29.

86 Népakarat, 1919. ápr. 17.

87 HBmL. XVI. 11/b. 1. 621. lev.

88 Népakarat, 1919. márc. 25.

89 A debreceni rendőrség jelentése a törvényszékhez, 1920. Idézi: TK. HB-ban. 381. old.

90 Uo. Vö.: HBmL. XVI. 11b. 1. 96. lev. (József F.: i. m. 84. old.)

91 Pálfy ./.. i. m. II. r. 24. és 340. old.

92 Vö.: 89. sz. jegyzet.

158