A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója
reczeni Újságot és annak nyomdáját, s az másnap már a tanács saját lapjaként jelent meg, Népakarat címmel.93 A további teendőkről hosszan vitáztak. Valaki a helyi sajtó teljes összevonását javasolta, vagyis azt, hogy csak egy újság legyen. Ezt szinte mindenki helytelenítette; azzal érveltek, hogy a polgári lapok betiltása a nyomdászok munkanélküliségét idézné elő. Kétféle megoldás kínálkozott: meghagyják az összes lapot, de átszervezik őket szocialista jellegűvé; egy szocialista újság lesz, a többit pedig cenzúra alatt tartják. Végülis az utóbbit fogadták el, azzal a megszorítással, hogy ha Budapestről más utasítást kapnak, megváltoztatják a határozatot.94 A Forradalmi Kormányzótanács vidéki sajtóosztályának értesítése március 29-én érkezett meg. Lényegében megerősítette a debreceni döntést: a kiadóhivatalokat szocializálni kell, de a munkanélküliség elkerülése végett a régi szerkesztőségek maradjanak a helyükön, és a lapokat az eddigi nyomdákban állítsák elő.95 A proletárhatalom más meggondolásból is türelmes volt a polgári sajtó munkatársaival szemben: többségüktől nemcsak lojalitást, hanem támogatást is várt. „A kormány ... súlyt kíván helyezni arra, hogy a magyar újságírók tudását és képességét a világforradalom szolgálatába állítsa” — írta budapesti tudósításában a Debreczeni Hírlap.96 Debrecenben a Tanácsköztársaság kikiáltásakor 4 napilap, 3 politikai, 2 vegyes tartalmú, 2 színházi, 3 egyházi és 2 humoros hetilap, továbbá 1 hivatalos és 2 teológiai folyóirat, azaz összesen 19 időszaki sajtótermék létezett. Közülük egyelőre csak két hetilap — a Debreceni Tükör és a Fáklya — szűnt meg, a Hajdúföld pedig néhány hétig szünetelt. A Munkás- és Katonatanács fentebb ismertetett döntésének értelmében március 23-tól „új címmel, új tartalommal, új szellemmel a Tanácsköztársaság nagy eszméinek ” orgánumaként látott napvilágot a Debreczeni Újság.97 Az új lapként induló Népakarat megtartotta elődje belső szerkezetét, jól bevált rovatait; csak egy új rovat nyílt, a „Pártügyek”, ahol rövid, két-három soros párt- és szakszervezeti közleményeket hoztak. Hétfő kivételével minden nap megjelent, utoljára április 23-án. Az első két számot 8, a többit 4 oldalon nyomták. A Munkástanács március 22-i ülésén Kozma A. Lajos azt követelte, hogy az újság szerkesztőbizottságában a kommunisták legyenek többségben; ezt azonban leszavazták.98 Gáspár Endre dr. kommunista hírlapírót és Nemény Vilmost, az egységes Szocialista Párthoz csatlakozó radikális publicistát bízták meg a lap irányításával. Nemény Vilmos — akiről fentebb már szó esett — magáévá tette a proletárdiktatúra célkitűzéseit, őszintén küzdött azokért. Gáspár Endre (1897—1955) szintén jó választás volt. A fiatal, debreceni születésű, több nyelven beszélő, sikeres műfordításaival és szellemes cikkeivel feltűnt jogászt a polgári demokratikus forradalom érlelte politikai harcossá és marxistává. Tagja lett a KMP helyi csoportjának, s 1919 elején, majd a Tanács- köztársaság napjaiban a város baloldali-kommunista értelmiségének egyik 93 HBmL. XVI. 11/a. 6—7. lev. A Munkás- és Katonatanács március 22-i ülésének jegyzőkönyve (közli: TK. HB-ban. 111—112. old.); Elvtársak! Népakarat, 1919. márc. 23. 94 HBmL. XVI. 11/a. 6—7. lev. 95 HBmL. XVI. 11/b. 1. 96. lev. A Kormányzótanács vidéki sajtóosztályának távirata a debreceni direktóriumnak; HBmL. XVI. 11/b. 1. 94. lev. A Kormányzótanács vidéki sajtóosztályának távirata a direktóriumnak. 96 DH. 1919. márc. 24. 97 Elvtársak! Népakarat, 1919. márc. 23. 98 HBmL. XVI. 11/a. 1. 6—7. lev. TK. HB-ban. 111. old. 159
