A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója
nye.74 Vásárolták a kisiparosok, kiskereskedők és az értelmiségiek is, sőt a „cívisek” és a polgári elemek is kíváncsiak voltak rá. A Vasas Szakszervezet székházában viszont a jobboldali szociáldemokrata vezetők nem engedték árusítani, a pályaudvaron meg a rendőrök okvetetlenkedtek. Ezért a szerkesztőség szükségesnek látta, hogy az illetékesek tudomására hozza: a lapot hivatalosan bejelentették, eleget tettek a papírrendelet követelményeinek, s mivel nem lá- zítanak, a népkormány védelme alatt állnak. „Minket csak akkor lehet elnémítani, ha törvényt hoznak kommunista meggyőződésünk megfojtására” — vágta oda ellenségeinek.75 76 A Debreczeni Vörös Újság megjelenéséről mindössze egy helyi lap, a Hajdúföld adott hírt. Nyilván az idő rövidsége miatt maradt el a reflexió és a polémia. A Tanácsköztársaság győzelme után pedig a „hogyan tovább ?”- vitája már elvesztette időszerűségét. Tanácsköztár saság A sajtó irányítása A Tanácsköztársaság idején az országos sajtópolitika legfőbb irányító testületé a Forradalmi Kormányzótanács volt. Már az első ülésén, március 22- én kinevezte a sajtóügyek népbiztosát, Göndör Ferenc szociáldemokrata újságírót. Március 25-én kezdte meg működését a központi végrehajtó szerv, a Sajtódirektórium, amely április 29-ig intézte az ügyeket. Szerepet a Szellemi Termékek Országos Tanácsa, illetve ennek másnap alakult bizottsága vette át. A lakosság kellő tájékoztatása szempontjából nélkülözhetetlen helyi lapok irányítására a Forradalmi Kormányzótanács létrehozta vidéki sajtóosztályát, amelynek vezetője Mayor József lett. Mayor március 29-én táviratban értesítette a direktóriumokat: a vidéki újságok „irányítása ezentúl csakis központilag, a vidéki sajtóosztály útján történhetik, miértis a helyi sajtóbizottságok feloszlatandók, miután működésük feleslegessé és a sajtószolgálatra zavaró hatásúvá vált”.77 A sajtóosztály többek között külföldi és fővárosi tudósításokat küldött a lapoknak,78 gondoskodott a hírlapírók fizetésének felemeléséről.79 A Tanácsköztársaság kikiáltását követő héten Debrecenben is kialakult a sajtóirányítás helyi szervezete. Az elvi vezetés a Munkás- és Katonatanács, illetve a városi direktórium kezében összpontosult. Utóbbinak sajtóügyi népbiztossága — személy szerint Szántó Dezső dr., politikai megbízott — végezte a közvetlen igazgatási teendőket.80 Március 23-án létrejött a Munkás- és Ka74 Elvtársak! DVU. (I.) 1919. márc. 15. 75 Szabad-e árulni vagy nem? DVU. (I.) 1919. márc. 22. 76 Minderről 1. Präger Miklós: A Magyar Tanácsköztársaság sajtójáról. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet Értesítője, 1955.2. sz. 19. old.; Siklós A. :i. m. 79. old.; József F.: i. m. 51—52. old.; 58. old.; A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. Bp. 1959. 130—131. old. 77 HBmL. XVI. 11/b. 1. 96. lev. Idézi József F.: i. m. 84. old. Mayor József korábban a Miniszter- elnökség sajtóosztályának vidéki referense volt. 78 HBmL. XVI. 11/b. 1. 96. lev. Mayor József 1919. március 29-i távirata. 79 HBmL. XVI. 11/b. 1. 102—104. lev. Sajtóügyi népbiztosság vidéki sajtóosztályának távirata a debreceni Munkástanácsnak. 1919. ápr. 4. 80 HBmL. XVI. 11/a. 1. 6—7. lev. A Munkás- és Katonatanács március 22-i ülésének jegyzőkönyve (közli: TK. HB-ban. 111—112. old.); HBmL. XVI. 11/a. 1. 20. lev. A Munkás- és Katonatanács március 24-i ülésének jegyzőkönyve; Debrecen népbiztosai. Népakarat, 1919. márc. 29. 157
