A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

gyobb nyilvánosság előtt fejtse ki álláspontját; egyre kevésbé nélkülözhette a saját lapot, amelyen keresztül propagálhatja céljait, nézeteit, mozgósíthatja a dolgozókat.

A Debreczeni Vörös Újság első száma rendkívül nehéz körülmények között született meg. Nem volt szerkesztőségi helyiség,60 kevés volt a pénz, papírt sem egykönnyen tudtak szerezni, s nem számíthattak a pártközpont támogatására sem.61 A lelkesedés győzte le az akadályokat. A nyomdászok ingyen sokszorosították az újságokat,62 a kommunista párttagok pedig a terjesztést végezték. Sikerült megtalálni a megfelelő munkatársakat is: Zsuga Imrét és Csiha Győzőt. Ők szervezték a lapalapítás munkáját, ők szerkesztették és nagyrészt írták is a lapot.

Forrásaink ellentmondásosak a szerkesztő személyét illetően. A Hajdúföld 1919. március 23-i száma és az egy évvel később keletkezett hajdúnánási TAGYOB-anyag szerint Csiha Győző volt az újság szerkesztője.63 A visszaemlékező párttagok viszont Zsuga Imrét nevezték meg, s az újabb szakiroda- lom is ezt fogadja el.64 Mivel a lappéldányokon nincs feltüntetve a szerkesztő neve, a perdöntő bizonyíték hiányzik. Egyébként mindketten alkalmasak voltak a feladat ellátására. Csiha Győző (1894—1962) gépészmérnök, a hajdúnánási malom tulajdonosának fia az orosz hadifogságban ismerkedett meg a marxizmussal. 1918 őszén szülővárosában aktív politikai, forradalmi szerepet vállalt. Részt vett a helyi Nemzeti Tanács tevékenységében, s elnöke lett a Bajtársak Jóléti Bizottságának, a hazatért katonák önálló, osztályharcos szervezetének. Év végén Debrecenbe ment, de még januárban is írt a Hajdúnánási Köztársasági Újságba.65 Debreceni elvtársainak hatására hamarosan bekapcsolódott a KMP helyi csoportjának munkájába; márciusban a Munkás- és Katonatanácsba is bekerült. Művelt, széleskörűen tájékozott férfi volt.66 Zsuga Imre (1892—1943) szintén hajdúnánási, gimnazista éveiben több tárcacikke és verse jelent meg a helyi újságban. Magyar—latin szakon tanult az egyetemen. Az első világháború után szülőhelyére tért haza, s kommunista meggyőződésével hívta fel magára a figyelmet. Nézeteit a Hajdúnánási Köztár60 Elvtársak! DVU. (I.) 1919. márc. 15. Nem helytálló tehát Perepatits Antal megjegyzése (A Vörös Újság szerkesztői. HBN. 1969. márc. 16.), miszerint az első szám az Arany János u. 2. sz. alatti párthelyiségben készült; ide csak a 3. számtól, március 21. után költözött a lap.

61 József Farkas szerint (A Magyar Tanácsköztársaság sajtója. Bp. 1969. 30. old.), a KMP vezetőség hivatalosan nem ismerte el a Debreczeni Vörös Újságot; nem írja viszont, honnan vette ezt az adatot. A Vörös Újság ugyanis március 20-án örömmel üdvözölte laptársát, s „a KMP többi sajtóorgánuma” között említette. (Idézi a Debreceni munkásmozgalom története ... Szerk.: Varga Zoltán. Db. 1956. 280. old.)

62 Visszaemlékezések szerint kézzel hajtott nyomdagépen készültek a példányok; ld. Fábián Sándor: Negyven éve jelent meg a Debreczeni Vörös Újság. HBN. 1959. márc. 13. 4. old.

63 Kommunista lap Debrecenben. Hajdúföld, 1919. márc. 23.; Pl. A. 605. f. TAGYOB II/24. őe. Adatok a proletárdiktatúra történetéhez Hajdúnánás rt. városban. A debreceni munkásmozgalom története ... c. kiadvány is Csiha nevét említi. Db. 1956. 280. old.

64 HBmD. munkásmozg. tört. 97—98. old.; Serflek István—Bieliczky Sándor: Egy forradalmár életútja. Hajdúnánás, 1975. 28. old.; Tetteikben tovább élnek. Szerk.: Kiss István. 2. kiad. Db. 1976. 358. old. — Perepetits Antal (i. m.) Gáspár Endrét is a szerkesztők közé sorolja, feltevését azonban semmi sem bizonyítja.

65 Legismertebb cikke Cs. Gy. szignóval „A szociáldemokrata párt és a bolsevizmus” címmel a január 3-i számban (1—-2 old.) jelent meg.

66 Minderről ld. Perepetits: i. m. 10. old.; TAGYOB. HBmL. XVI. 24.; Fehér András: A tőkés rendszer érdekharca. Hajdúnánás története. Szerk.: Rácz István. Hajdúnánás, 1973. 315—316. old.; HBmA ÉD. 28.

155