A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

januárjában két új hetilapot alapítottak, hármat újraindítottak, majd februárban az egyik hetilap napilappá alakult át, márciusban pedig három újabb hetilap született. A papírárak emelkedése és a papírkészlettel való takarékoskodás kényszere inkább az újságok terjedelmében és időnként példányszámában mutatkozott meg.6

A vidéki hírlapok a Miniszterelnökség sajtóosztályától pénzsegélyt kaptak.7 Közigazgatásilag és politikailag szintén ez az osztály — személy szerint Mayor József miniszteri biztos — irányította a vidéki sajtó munkáját.8 Az első hónapokban az irányítás közvetett volt, februárban aztán sajtóreferenseket küldtek a vármegyei kormánybiztosságokhoz, így Debrecenbe is. Gyulai Zsigmond február 19-én érkezett a városba. Jól ismerte a helyi viszonyokat, mert az 1910-es évek elején itt újságíróskodott.9 A kinevezés hírére a debreceni hírlapírók tiltakoztak, amiért őket megkerülve döntöttek a személyi kérdésben.10 Végül is beletörődtek a helyzetbe.11

Tovább működött a polgári demokratikus forradalom idején a háború alatt alakult városi sajtóiroda, élén Szathmáry Zoltán újságíróval. Ezt a városi tanács közművelődési ügyosztályán belül szervezték; feladata: a városvezetéssel és -igazgatással kapcsolatos hírek, kommünikék közzététele, az újságok rendelkezésére bocsátása.12

A debreceni újságírók aktív mozgalmi tevékenységet folytattak. A Debreceni Újságírók Szabadszervezete november 1-én jelentette be csatlakozását a Nemzeti Tanácsnak.13 A szervezet — amelynek ügyvezetője Szatai Ferenc dr., a Színházi Figaró laptulajdonos-szerkesztője volt,14 — elsősorban a tagok anyagi érdekvédelmével foglalkozott: kollektív szerződést kezdeményezett, szociális segélyalapot gyűjtött,15 fizetésemelést harcolt ki.16 1918. december 8-i gyűlésén politikai követeléssel is előállt: négy helyet igényelt az újságírók számára a legközelebbi városi törvényhatósági bizottsági választáson.17 Az 1919. február 23-i ülésen kimondták az írók és művészek egyesülete megalakításának szükségét, s felmerült a nyomdai munkások szakszervezetével való együttműködés gondolata is.18 Ez utóbbit a nyomdászok indítványozták, pár nappal azelőtt egy sajtóközleményben.19 A polgári demokratikus forradalom időszakában egyik kezdeményezés sem valósult meg.

6 Előfordult, hogy a szénhiány, közelebbről a gázgyári szolgáltatások akadozása miatt kellett csökkenteni egy-egy szám terjedelmét. Ld. A Debreczeni Független Újság négy oldal. DFU. 1919. febr. 25.

7 Siklós A.: i. m. 75. old.

8 Sajtóreferenst kap a kormánybizottság. Debreczen, 1919. febr. 13.

9 A debreceni sajtótudósító. Debreczen, 1919. febr. 20.; Sajtóelőadó Debrecenben. DFU. 1919. febr. 19.; Gyulai Zsigmondról ld. Pálfy J.: i. m. 293. old.

10 Sajtóreferenst kap a kormánybiztosság. Debreczen, 1919. febr. 13.; A Mayor József miniszteri biztoshoz intézett tiltakozó távirat szövegét csak ez a lap közölte, így feltehető, hogy szerkesztője, Nemény Vilmos állt a mozgolódás élén.

11 A debreceni sajtótudósító. Debreczen, 1919. febr. 20.

12 HBmL. XVI. 11/b. 621. lev. Városi direktórium levele Mayor Józsefhez. A sajtóiroda funkciójá- járól ld. Polgármesteri jelentés az 1916. évről. DK. 1917. 334. old.

13 HBmL. XVI. 1. 41.

14 Debreceni újságírók mozgalmai. DFU. 1918. dec. 10.

15 Uo. Az újságírók szociális lapja. Hétfői Újság, 1919. jan. 27.

16 Balassa Sándor: A Debreczeni Hírlap története. 1912—1938. Kézirat. Db. 195. 25. old. (KLTE Könyvtár Ms. 25/6.)

17 Ld. a 14. sz. jegyzet.

18 A debreceni újságírók új mozgalma. Hétfői Újság, 1919. febr. 24.

19 A sajtószabadság és a nyomdászszakszervezet. Debreceni Tükör. 1919. febr. 20.

148