A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója
A fentebb említett napilapok közül kettő (a Debreczeni Független Újság és a Debreczeni Újság) reggel, egy (A Hírlap) délután jelent meg, hetente hatszor, azaz hétfő kivételével minden nap. A Debreczeni Független Újság c. „politikai napilap” kiadója a Hoffmann és Kronovitz Nyomdavállalat volt. 1919. március 1-től a Hegedűs és Sándor Irodalmi és Nyomdai Rt. neve állt a lap fejlécén, miután megvásárolta a tulajdonjogot és a nyomdát.20 Az újság felelős szerkesztője Hegedűs Lóránt dr., segédszerkesztője Posch Dezső, majd november 15-től január közepéig Nemény Vilmos volt.21 A polgári demokratikus forradalom idején általában 5-6000 példányban adták ki.22 Elsődlegesen hírközlő lap; nyomon követte a forradalom országos és helyi eseményeit, figyelemmel kísérte Hajdú megyét is. Külföldi anyaga átvétel; a válogatásnál — mint minden debreceni újság — a békekötés híreit részesítette előnyben, ezenkívül a németországi forradalomról és az Osztrák— Magyar Monarchia utódállamairól írt sokat. Szovjet-Oroszországról esetlegesen s közömbösséggel palástolt ellenszenvvel szólt. A címben szereplő „független” jelző arra utalt, hogy hivatalosan egyik párthoz sem tartozott. Elsősorban a helyi — főként zsidó — közép- és kispolgárságra támaszkodott, s az értelmiségiek, tisztviselők körében is sok olvasója akadt. Előfizetési felhívásából,23 vezércikkeiből és kommentárjaiból kitűnik, hogy egyértelműen e rétegek érdekeit képviselte, védelmezte. Követeléseinek minimuma és maximuma a polgári demokratikus köztársaság. Határozottan elutasította a feudális erők res- taurációs kísérleteit és az antiszemita jelenségeket. Legalább ilyen következetesen fordult szembe az előretörő, kibontakozó kommunista mozgalommal; december második és január első felében szabályszerű ideológiai kampányt indított ellene.24 Január közepétől a direkt támadással felhagyott, csak a tudósítások, hírek fogalmazása tükrözte a szerkesztőség véleményét; február végén egyetértőleg számolt be a kommunisták elleni rendőrségi akcióról is. A Debreczeni Újság szintén pártonkívüli lap volt. Kiadótulajdonosa és felelős szerkesztője Than Gyula, aki rendkívül óvatosan politizált, semerre sem kötelezte el magát.25 Csupán sejtetni engedte, hogy leginkább a polgári demokratikus forradalom mérsékelt irányzataival rokonszenvezik. Óvatosságára jellemző, hogy tartózkodott a kommunista mozgalom nyílt bírálatától is. Kiállt viszont az integrációs törekvések mellett, az ország területi egységének megtartását követelő cikkeknek többször helyt adott. Kárhoztatta az arisztokrácia ellenforradalmi fellépését is. Közönsége főként a kereskedők és iparosok közül került ki; itt jelentek meg a Kereskedelmi és Iparkamara, továbbá Sajtótermékek 20 Pálfy i. m. 1. és. 316. old. Uő. e műve I. részében (Db. 1959. 283. old. — KLTE Könyvtár Ms 11/3.) arról írt, hogy az adásvétel már 1919. október 1-én megtörtént, de a jogi ügylet elhúzódott. A két cégről ld. uo. 283—284. old. és II. r. 316. old. A kiadóhivatal és a szerkesztőség a Piac u. 49. sz. alatt volt. 21 Pálfy J.: i. m. II. r. 6. old. 22 Uo. 23. old. 23 A közönséghez! DFU. 1918. dec. 29. 24 PL A kommunizmus ellen. 1918. dec. 18.; Az éretlenek. 1918. dec. 20.; Annál jobb! 1919. jan. 3.; Dr.: Kommunizmus!? 1919. jan. 6.; Bolsevizmus vagy demokrácia? 1919. jan. 11. 25 Személyéről ld. Pálfy J.: i. m. II. r. 1. old.; Balassa Sándor: Emlékezései. Kézirat. Db. 1956. (KLTE Könyvtár Ms. 25/2.) Thannak saját nyomdája is volt. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala a Kossuth u. 3. sz. I. emeletén, a Debreceni Első Takarékpénztár épületében volt. 149
