A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bakó Endre: Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben
darabját. Ezt követően népdalok, versek hangzottak el és egy vígjáték is színre került A főrendező Losonczy Gábor színházi ügyelő volt.101 A munkásműkedvelő gárda március 16-án közgyűlést tartott, amelyen részt vett Gyagyovszky Emil, és néhány versét elszavalta.102 Nagyváradon a századforduló óta rengeteg orfeum, kabaré működött. A két forradalom idején a Bonbonniere, a Lloyd és a Vigadó Varieté vonzza a közönséget. Különösen az utóbbi, ahol 1918 augusztusa óta Kabos Gyula a művészeti igazgató. Kabos rendez, játszik, kuplékat énekel, táncduettekben és színpadi tréfákban is fellép, sőt 1918 decemberében saját darabjában, a Razziában is ő játssza a főszerepet.103 Jóllehet a lapok 1918. december 31-én azt a hírt közlik, hogy a rendőrtanács határozata értelmében be fogják csukni a kabarékat Váradon, januárban a régi kerékvágásban ment az élet tovább. Kabos Gyula január első napjaiban már A köztársaság katonája című melodrámát adatja elő, s fizetett hírben közli, hogy szociális és forradalmi, valamint munkás tárgyú művekből állítja össze műsorát a hetenként kétszer tartandó munkáselőadásokhoz. Az új műsor premierje 1919. január 16-án volt, „szenzációja Ady Endre forradalmi verse, Az utca éneke, Ernőd Tamás szce- nírozásában”. Talán ezek a próbálkozások okozták, hogy a Kabos és Társai cég, mellyel Kabos Gyulának ötéves szerződése volt, megelégelte a művészeti igazgató „művészkedését” és elbocsátotta Kabos Gyulát. A Várad-szerte népszerű művész beperelte a Kabos és Társai céget, de keresetét a Munkaügyi Bíróság elutasította és a polgári bírósághoz utalta.104 Zene, képzőművészet A század eleji híres váradi „vernisszázsok” a háború alatt elmaradtak, a forradalmak korából is mindössze két tárlatról van hírünk. 1918. december 2-án nyitották meg a Bémer téren, a Kereskedelmi Bank mellett Kémeri Nagy József műtárlatát. Kémeri Nagy Józsefről annyit ír a Nagyvárad, hogy afrikai háremek kedvelt festője és pár hét óta Váradon tartózkodik.105 A kiállító helyiség voltaképpen egy üzlet kirakata, ott mutatták be később a kiváló váradi festő, Tibor Ernő néhány képét is.106 A háború óta a hangversenyek is megritkultak a „Pece-parti Párizsban”, „a forradalmi események sok izgalma közepette alig adódott ilyesmire alkalom”. Végre 1919 februárjában Lorter Piccola énekes és Harsányi Imre zongoraművész adott koncertet a Katholikus Körben. A műsorban operaáriák, valamint Liszt és Chopin művek szerepeltek.107 Később Környey Béla és Sándor Mariska adott hangversenyeket a városban, éneküket Szenkert Mihály kísérte zongorán.108 Március 18-án Gorodinszky Szasa adott zongoraestélyt, Rózsa S. Lajos hangversenyét pedig március 27-re hirdették.109 Ennyi, amit a zenei életről tudunk. 101 Nagyvárad, 1919. márc. 8. 102 Nagyvárad, 1919. márc. 18. 103 Nagyvárad, 1918. dec. 13. 104 Nagyvárad, 1919. márc. 7., 14. 105 Nagyvárad, 1918. dec. 1. 106 Nagyvárad, 1919. febr. 1. Tibor Ernő képei. 107 Nagyvárad, 1919. febr. 26. 108 Nagyvárad, 1919. márc. 6., 16. 109 Nagyvárad, 1919. márc. 19., 20. 143
