A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bakó Endre: Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben
A proletárdiktatúra intézkedései és tervei A nagyváradi kormányzótanács 1919. március 27-én jelentette meg művelődéspolitikai rendeletéit. A kormányzótanács elrendelte a régészeti egyesületek múzeumának a munkásság céljaira való lefoglalását. Kötelezte a műgyűjtőket, hogy gyűjteményüket adják át a városi képtár számára, mert „A művészeti termékek nem lehetnek egyes kiváltságok tőkések birtokában, azok a köz tulajdonát képezik”. A kormányzótanács egyben elrendelte a városi könyvtárnak és a Szigligeti Társaság kerületi népkönyvtárainak lefoglalását, s a szocialista propagandabizottság ellenőrzése és felügyelete alá helyezte őket. A kormányzótanács mindennemű szabadoktatást felfüggesztett, s feloszlatta a váradi egyesületeket, köröket, társaságokat. így például elrendelte a tanács a Szigligeti Társaság feloszlatását és a társaság vagyonának beszolgáltatását is.110 De nemcsak a régi rombolása volt a kormányzótanács, illetve a kultúr- direktórium programja, hanem új, szocialista értékek kialakítása is. Ezért a kultúrdirektórium keményen dolgozott, hogy a művészetet és a tudományt a munkástömegek szolgálatába állítsa. „Három nap óta Nagyvárad egész szellemi elitje csöndben olyan lázas tervezési munkát folytat, amelynek megvalósulása új világot teremt Nagyvárad kultúréletében”. A direktórium köztulajdonba vette a színházat, azonnal intézőbizottságot alakított, s teljesen új műsort tervezett, „a tiszta irodalom és mocsoktalan szórakozás” jegyében. A szervező munkából az Ady Társaság vezetői kivették részüket, hiszen a kormányzótanács az Ady Társaságot nem oszlatta fel, sőt megerősítette. Köztulajdonba vette a direktórium a mozikat, s nagy erővel látott hozzá ahhoz az akcióhoz, amely a képzőművészetet a dolgozó tömegek rendelkezésére bocsátja.111 Literature and Art World during the Two Revolutions in Hajdú and Bihar County Endre Bakó The art world of the historical predecessors of Hajdú-Bihar county, the one-time Hajdú and Bihar comitats is treated in separate chapters, since there was no interaction between them. Actually this literature and art world was confined to Debrecen and Nagyvárad. In Debrecen in 1918—19 three poets of distinction lived, Gábor Oláh, Zoltán Nagy, and Sándor Térey-Kuthy, and like most of the artists in Debrecen, they supported the revolution. The local art policy of the Hungarian Soviet Republic was effective, because most of the writers and artists joined the trade union, and drew up plans, which were not realized due to well-known reasons. One month of the Hungarian Soviet Republic was rich in artistic events. The communist party neither underestimated nor exaggerated the role of the arts. The decision in this field were esthetically grounded and reflected the high esteem of classic works. The intellectual culture of Nagyvárad was more sophisticated and achieved a higher degree of bourgeois development than that of Debrecen. The progressive intellectuals, Sándor Antal, Ákos Dutka, Jutka Miklós, Géza Tabéry and the others represented a more revolutionary attitude than the artists of Debrecen. As it is known it was Nagyvárad, where Endre Ady, one of the greatest Hungarian poets made his name. In 1908 the literary anthology, Holnap (Tomorrow) one of the most significant documents of modern Hungarian literature, is linked with his name. Between the two revolutions in Nagyvárad, the activity of the Ady Society is the most important event, which tried to realize the theatre polic yand public education ideas of the directory of culture during Hungarian Soviet Republic. 110 Nagyvárad, 1919. márc. 27. 111 Nagyvárad, 1919. márc. 28. 144
