A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bakó Endre: Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben

„amely a szoldateszka bűneit ostorozza” tűzi műsorra, illetve újítja fel. Később, 1919 januárjában Herczeg Ferenc Árva László király című darabja került színre. Ezek a valamivel értékesebb darabok operettek közé ékelődtek a programban.

Nem volt könnyű Erdélyi Miklós dolga. A forradalom első napjaiban erősen megcsappant a színház látogatottsága, később a közönség visszapártolt, sőt új színházlátogató elemek tűntek fel, köztük munkások is. De beszokott a Szigligeti Színházba a váradi csőcselék egy része is. A színházakban (a kabarékra is gondolok) megromlott a rend, a közbiztonság, egymást érték a lopások, a rablások. Kirabolták például a Vigadó Varieté raktárát. Ezért a rendőrkapitány nagyarányú rendőri felügyeletet rendelt ki a színházak költségére!95 Erdélyi Miklós ezt az alkalmat ismét arra használta fel, hogy újabb 15 százalékkal emelje a helyárakat.96 1919. január közepén viszont az a veszély fenyegetett, hogy a színház zenekar nélkül marad. Az orkeszter ugyanis a negyedik magyar gyalogezred tagjaiból verbuválódott, s román megszállás esetén az ezredet elvezényelték volna. Dr. Ágoston Péter kormánybiztos főispán közbenjárására a zenekar tagjai polgári ruhában maradhattak volna, ők azonban havi 1100 korona bért követeltek, a legmagasabb színészi fizetést! A gond végül megoldódott, de nincs híradás róla, hogy miképpen.

Eldőlt a nyári színház sorsa. A Rhédey-kerti művészlak igen sok pénzt emésztett fel és rengeteg gondot okozott a városnak. A színügyi bizottság még 1918 augusztusában elhatározta, hogy lebontatja, de akkor a kultusz- miniszter megakadályozta. A tanács 1919 januárjában bejelentette, hogy okvetlenül kiadja az utasítást a bontásra.97

1919 januárjában a műsorpolitika ismét lanyhulni látszik, februárban viszont tervbe vették az Éjjeli menedékhely és a Vadkacsa bemutatását, illetve az utóbbi felújítását, március elején pedig Molnár Ferenc Liliom című legendáját vitték színre. A Vadkacsa és a Liliom előadásain a karzat közönsége olyan botrányosan viselkedett, hogy a színészek le akarták a függönyt ereszteni. Pedig mindkét darab művészi értékű előadásban került színre. A színészek azzal fenyegetőztek, hogyha a karzat közönségét nem fékezik meg, nem hajlandók komoly darabokban fellépni.98

Merőben másképp viselkedett a munkásközönség az első nagyváradi munkáselőadáson, a Vigadó Varieté nagytermében. Brieux francia író Métely című darabját mutatták be Kabos Gyula rendezésében, „amelyre a Vigadó hatalmas terme zsúfolva megtelt. A proletariátus művelésének ez a formája legalább olyan célravezető, mint a legnagyobb népgyűlés” — jegyzi meg a tudósító. Az előadás előtt Székely János, a Munkás Újság szerkesztője mondott bevezetőt.99 Márciusban néhány gyermekelőadást is tartottak a Szigligeti Színházban. Bemutatták többek között Gara Ákos A vízimadár hét gyermeke és Az új gyermekszoba című darabját is.100 Munkához látott a munkásszínpad is. Áz összmunkásság műkedvelő szövetsége 1919. március 9-re hirdetett előadást a Munkás Otthonban. Az estet a munkászenekar játéka vezette be, majd bemutatták Gyagyovszky Emil: Legnagyobb bűn című munkás95 Nagyvárad, 1919. jan. 11.

96 Nagyvárad, 1919. jan. 12.

97 Nagyvárad, 1919. jan. 10.

98 Nagyvárad, 1919. febr. 16., 22., 23., márc. 5.

99 Nagyvárad, 1919. jan. 18. Kabos Gyula azonos a későbbi kiváló filmszínésszel.

100 Nagyvárad, 1919. márc. 5.

142