A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bakó Endre: Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben
csatlakozása a tanácshatalomhoz, majd leválása a munkásmozgalomtól mégis érzelmi alapon történt.88 A színházi élet A váradi színház műsorpolitikája a háborús években ugyanolyan sekélyes volt, mint a budapesti vagy a nagyobb vidéki társulatoké: a Szigligeti Színházat is elöntötte az operett, a bóvli. Az őszirózsás forradalom hatására azonban — főleg a színészek — változtatni akartak a merőben üzleties szellemű műsorpolitikán, mert érezték, hogy „nem méltó a nagy napokhoz, ha a színpadon ilyenkor Hejehuja báró bolondozik”. Két színész, Harsányi Miklós és Váradi Lajos azzal az indítvánnyal fordult Erdélyi Miklós színigazgatóhoz, hogy tartalmasabb darabokat tűzzön műsorra. „A színigazgató az óhaj teljesítését kilátásba helyezte”.89 A „Nagyvárad” november 14-i száma azonban már keményen bírálta a társulatot, mert a köztársasági ünnep alkalmával rendezett díszelőadáson a színház valósággal lejáratta a forradalmat: Az ember tragédiájából mutatta be a francia forradalmi színt „silány szimbolista felfogásban”.90 A színház vezetősége nyilván megelégelte a bíráló hangokat, ezért elhatározta, hogy bemutatják a Bánk bánt.91 Egyúttal azzal a kéréssel fordult a színügyi bizottsághoz, hogy 15 százalékkal emelje a színházi helyárakat, mert az igazgató a havi 81 ezer korona bevételből nem tudja biztosítani az üzemeltetést. A színügyi bizottság rövid vita után hozzájárult a kéréshez.92 1918. november 21-én Szegeden tizennyolc vidéki színtársulat megalakította az Országos Vidéki Színésztanácsot. A régi tisztikart lemondatták, s az igazgatókat felszólították, hogy mint munkaadók külön szervezkedjenek. A nagyváradi színésztanács képviseletében Harsányi Miklós és Molnár Rezső volt jelen. Mindketten a radikális irányt pártolták, „Harsányi Miklós ezenfelül üdvös indítványokat is tett a vidéki színészek érdekében”. Végül a tanácskozás minden résztvevője belépett a szociáldemokrata pártba93 Közben a Szigligeti Színház bemutatta Lehár Pacsirtáját és Gábor Andor Palika című vígjátékát. Kormos Ferenc mindkettőt elutasította, a Gábor Andor-darabot finomabban.94 A vezetőség ekkor Hayermans Remény című halászdrámáját („mely sötét színekkel ecseteli a hajósnép létért való küzdelmét kizsákmányolói ellen”), Bíró Lajos Sárga liliom című színművét („mely a régi bűnös rendszer korhadt oszlopait döngeti”) és Földes Imre Császár katonái című színművét 88 Kovács János: i. m. 19—20. 1. Kovács János említi, hogy a Váradi Hét cirnű politikai hetilap (fennállott 1917. október 12.—-1919. június 9.) radikális, háború- és imperialistaellenes lap, a tanácshatalom idején a szocializmus eszméjét hirdette. Alapító főszerkesztője dr. Nagy Mihály, Ady barátja, aki később a népbiztosok perében a kommunisták védőügyvédje volt. A Vörös Könyv a címlap megjelölése szerint „Munkások ismeretterjesztő folyóirata”. Két száma jelent meg: 1919. március 31., 1919. április 13. A nagyváradi Munkás Újság szellemi vezetésével dolgozó proletár szemle volt. 89 Nagyvárad, 1918. nov. 5. 90 Nagyvárad, 1918. nov. 14. Vézna előadás a színházban. „Ma nem seprővel hadonászó piszkos cselédek és bekormozott hordák éneklik a Népköztársaság és szocialista munkásság himnuszát”. 91 Nagyvárad, 1918. nov. 14. 92 Nagyvárad, 1918. nov. 21. 93 Nagyvárad, 1919. nov. 21. 94 Nagyvárad, 1919. dec. 6. 141
