A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bakó Endre: Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben
mert élete cáfolata volt a formalista művészetelméletnek, s internacionalizmust hirdetett.83 Az Ady Endre Társaság rögtön munkához látott. A választmány február 23-án Tabéry Géza elnökletével ülést tartott, s azon Hegedűs Nándor javasolta, a Néptanács hasson oda, hogy a színház hetenként egyszer adjon elő komoly irodalmi művet. Megalakították a zenei szakosztályt, s megbízták dr. Thu- ry Lászlót a társaság alapszabályának kidolgozásával.84 Az irodalmi és kritikai szakosztály néhány nappal később szervezni kezdte az első Ady-matinét, sőt a másodikat is eltervezték, Kosztolányi vendégszereplésével.85 Az első matiné programja a beharangozóhoz képest némileg megváltozott. A beszámoló így kezdődik a Nagyváradban: „A napokban harc indult meg az Ady Endre Társaság körül és vasárnap délelőtt az Ady Társaság matinéja egy csattanós bizonyítéka volt az életképességnek és hivatottságnak”. Adyról dr. Fried János tartott előadást.86 A proletárdiktatúra győzelme után Tabéry Géza március 27-re hívta össze a választmányt. Ezen az ülésen a választmány elhatározta, „hogy a színház vezetésében aktívan részt vesz és irodalmi felolvasásokkal igyekszik az irodalom szeretetét a legszélesebb proletárrétegek közé elvinni”, továbbá „hogy klasszikus és irodalmi értékű, valamint haladó és szocialista darabok egész seregét fogja előadatni, és az egyes előadások előtt egy-egy váradi író fogja ismertetni a színre kerülő darabot és íróját”. A szórakoztatást sem akarták elhanyagolni, ügyelni kívántak a helyes arányokra. „A Szigligeti Színház műsora ezentúl mintaképe lesz a változatos és nívós színháznak”. A választmány Zsolt Bélát delegálta a városi kultúrdirektóriumba.87 A tanácshatalom idején a váradi írók közül Tabéry Géza és Gara Ákos volt a legaktívabb, mindketten szerepeltek a Vörös Könyv című hetilapban. Tabéry a második számban Maxim Gorkijról tartott előadásának szövegét közli, melyet az Éjjeli menedékhely ünnepi bemutatója kapcsán írt. Kiemeli Gorkij közvetlen kifejezésmódját, műveinek életigazságát. Úgy véli, hogy Az anyában valósággal összegeződik a 19. századi szocialista ideológia. Tabéry 83 Nagyvárad, 1919. febr. 20. Az Ady Endre Társaság megalakult. A tisztségviselők és a vezetőségi tagok a következők: Tabéry Géza ügyvezető elnök, Marton Manó és Miklós Jutka alelnök, Zsolt Béla titkár, Hilf László ellenőr, Nadányi Zoltán, dr. Silbermann Jenő, Fehér Dezső, Gara Ákos, dr. Fried János, Kempner Magda, Ötvös Béla, Iványi I. József, Perédy György, dr. Barza Ferenc, Szmazsenka Ernő, Kormos Ferenc, Dénes Sándor, Erdős Iván, Wertheimstein Viktor, Szüts Dezső vezetőségi tagok. A névsort idézi a Nagyváradi Napló alapján Kovács János: Magyar Szó-Tavasz. Antológia. Kriterion Kiadó. Bük. 1971. 405. Ä névsor azonban nem pontos: a társaság jegyzője Székely János, a Munkás Újság szerkesztője, pénztárosa Sonnenfeld Gusztáv, ügyésze dr. Nagy Mihály. A Váradról elszármazottak közül tiszteletbeli taggá választották Ágoston Pétert, Babits Mihályt, Bíró Lajost, Dutka Ákost, Göndör Ferencet, Juhász Gyulát, Somló Bódogot, s egyes adatok szerint Ernőd Tamást is. Emődöt azonban csak szótöbbséggel. Ernődnek fülébe jutott, hogy Antal Sándor, Zsolt Béla, Gara Ákos, Grünwald Sándor kifogásolta „császári és királyi költő voltát”, s emiatt dühös levelet küldött a társaságnak. Nagyvárad, 1919. márc. 1. A levélre Zsolt Béla válaszolt, később még egy levélváltás zajlott le a két költő között, igencsak emelt hangon. Nagyvárad, 1919. márc. 8. 84 Nagyvárad, 1919. febr. 25. 85 Nagyvárad, 1919. márc. 2. 86 Nagyvárad, 1919. márc. 4. Az Ady Társaság első matinéja, dr. Nagy Mihály nyitotta meg, majd bemutatták Marton Manó egyfelvonásosát, amelynek a címét a beszámoló nem említi. Zsolt Béla verseket olvasott fel, Aggházy Melinda és Krausz Elza énekszámokkal szerepelt, dr. Silbermann Jenő zongorázott, Harsányi Miklós Ady-verseket szavalt. 87 Nagyvárad, 1919. márc. 28. 140
