A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bakó Endre: Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben
Zene- és képzőművészet Az írókon és színházművészeken kívül a legaktívabbak a zeneművészek voltak. Pedig 1918. szeptemberétől, Simonffy Emil betegségének kezdetétől a zeneiskolában ádáz személyi harcok dúltak az igazgatói címért. Az 1918—19- es tanév első félévében mindössze három hétig tartott a tanítás, a második félév viszonylag elfogadható munkát eredményezett. Simonffy Emil 1919. február 23-án meghalt, a személyi harc P. Nagy Zoltán és Weszprémy Andor között tovább folytatódott, az intrikus főispáni leszármazott Weszprémy fölényével. A kölcsönös vádaskodások állandóan napirenden voltak. A tanácshatalom idején, március 29-én dr. Lefkovits Vilmos tanügyi népbiztos jelenlétében igazgatóválasztást tartottak a zenedében, amelyen nem kis meglepetésre egy évre Weszprémy Andort választották meg direktornak.44 45 A zeneművészek első jelentkezése a nyilvánosság előtt azzal kezdődött, hogy egy tudományos előadásra a Népakarat bejelenti a Szilágyi—Füredi vonósnégyest.43 Az írók, művészek szakszervezetének vezetőségében Sebestyén Lipót dr. és Takács Edit képviseli a zeneművészeket.46 Április 13-án tartották az első proletárhangversenyt, amelyet a Népakarat aznapi száma jelentett be, mint az írók és művészek szakszervezete zenei szakcsoportjának rendezvényét.47 A hangverseny megvolt. Az újság így kommentálta: „A céltudatos kultúrtevékenység, melyet a szocialista párt pihenés nélkül folytat, újabb szép eredményt mutatott fel az első proletár hangversenyben. Nagyszámú közönség, kivált nőmunkások és vasutasok töltötték meg a zenede hangversenytermét. A bevezető előadást dr. Mártonffy Marcell egyetemi tanár tartotta a zenekultúra fejlesztő hatásáról. Kifejtette, hogy az új rendben a zene még nagyobb elterjedésnek fog örvendeni, nem kiváltságos osztályok előjoga lesz művészi élvezetben részesülni”. A műsorban magától értetődően klasszikus művek hangzottak el. A tudósító feljegyzi, hogy a hangverseny iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy még a folyosón is álltak, helyes lenne tehát a koncertet megismételni.48 Erre rövidesen sor került.49 50 Az írók, művészek szakszervezete zenei szakosztályának vezetősége érdekes módon nem a zenede művésztanáraiból került ki. Az elnök dr. Sebestyén Lipót ügyvéd és szenvedélyes vonósnégyes játékos volt, a pénztárosi tisztet Nádasdy Alajos tanár látta el, a jegyzőit pedig Homola László ítélőtáblái tanácsjegyző töltötte be. A zenedét Füredi Sándor hegedűtanár és F. Halácsy Margit zongoratanárnő képviselte.30 Keveset tudunk az énekkarok, dalkörök működéséről. A városi direktórium a közoktatási népbiztosságtól ugyan táviratilag 44 Debrecen zenei élete a századfordulótól napjainkig. Szerk.: dr. Breuer János. Debrecen, 1975. 28—29. old. 45 Népakarat, 1919. márc. 31. 46 Népakarat, 1919. ápr. 1. 47 Népakarat, 1919. ápr. 13. 48 Népakarat, 1919. ápr. 15. 49 Népakarat, 1919. ápr. 16. Az előzetes közli a műsort részletesen. Haydn-, Erkel-, Schubert-, Sarasaié-, Csiky-, Hubay-művek, illetve műrészletek hangzottak el. Hammerstedt János vezényelt. Zongorán közreműködött Fábry Irma és Simonffy Irén. Hegedűn játszott Füredi Sándor, zongorán kísért Takács Edit, énekelte Vas Manci. Bihari Ákos az Orrmonológot és Ady Endre a Hadak útja című versét szavalta. A vonósnégyes tagjai: dr. Szilágyi Imre, dr. Sebestyén Lipót, Piribauer Ferenc és Füredi Samu. 50 Debrecen zenei élete a századfordulótól napjainkig. Szerk.: dr. Breuer János. Db. 1975. 31—32.1. 134
