A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bakó Endre: Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben
kérte az Internacionálé kottáját munkás zene- és énekkarok számára is 51, de ilyen énekkarok működésének nincs nyoma. A Petőfi Dalkör például 1914. július 28-án 1920 júliúsáig szüneteltette tevékenységét. Az április 18-i Népakarat számban szólították fel a dalkarokat, hogy jelentkezzenek és kezdjék meg működésüket. Mozgolódtak viszont a cigányzenészek, akiket a Tanácsköztársaság azáltal, hogy az írók és művészek szakszervezetébe tömörített, elismert művészeknek. Kiss Béla és Magyari Imre személyében a cigányzenészek a szakszervezet vezető testületében is képviselték magukat. Szakosztályi gyűlést március 31-én hirdettek mint cigányzenészek,52 s szakosztályt alapítottak népzenei alosztály néven. Azonnal programként jelölték meg a munkáshangversenyeket. Elnöknek Magyari Imrét választották, elnökhelyettesnek Kiss Bélát. Művészeti titkárnak Szathmári Zoltánt jelölték, a további tisztségeken Benczi Sándor pénztáros, Kiss József és Rácz János ellenőr osztozott, bizalmi férfiak voltak az összes zenekar bevonásával: Rácz Dezső, Ruha Elemér, Szikora Bertalan, Kacsori László, Rácz Gyula.53 A képzőművészeti életről kevés híradás maradt ránk. Említést érdemel, hogy 1919. április 14-én népképtárat nyitottak meg Debrecenben, melyet még korábban határoztak el. A képtárban hatvan képet állítottak ki, köztük XVI— XVII. századi német, olasz, flamand, francia festők, valamint Lotz, Munkácsy, Iványi-Grünvald, Kernstock alkotásait — a Szépművészeti Múzeum adományaiból és a városi múzeum képeiből. A képtárat Csűrös Ferenc képzőművészeti osztályvezető nyitotta meg, de beszédet mondott Kuthi Sándor is, azt fejtegetve, hogyan tükröződnek a mindenkori gazdasági viszonyok a különböző korok festészetében. A képtár vasárnaponként állt volna a közönség rendelkezésére.54 II. Bihar megye — Nagyvárad A csaknem 600 ezer lelket számláló történelmi Bihar vármegye is voltaképpen egy városú megye volt. Nagyvárad azonban, amelynek lakossága az első világháború éveiben elérte a 90 ezret, mozgékonyabb, radikálisabb szellemi életet élt, mint Debrecen. A város kulturális, művészeti életét a múlt század kilencvenes éveitől kezdve a Szigligeti Társaság irányította. Ady Endre, Bíró Lajos és mások a társaságban belső ellenzékként küzdöttek főleg Rádl Ödön megcsontosodott, konzervatív nézetei és avatag esztétikai felfogása ellen, de a társaságban a belső erőviszonyokat csak a háború idején, kivált Rádl Ödön halála (1916.) után lehetett elmozdítani. 1917 januárjában újjászervezték a Szigligeti Társaságot, s ezúttal Dutka Ákos, Nadányi Zoltán is bekerült a vezetőségbe.54 1908-ban viszont Váradon szerveződött A Holnap irodalmi társaság, a modern magyar irodalom egyik úttörőgárdája, a Nyugat-mozgalom őse. Jóllehet, 1918-ban csak Dutka Ákos, Antal Sándor és Miklós Jutka tartózkodott a városban a régi „holnaposok” közül, de az új váradi író-, művész-, 51 Távirat „Közoktatásügyi Népbiztosság. Reinitznek, Budapest. Szíveskedjék lehetőleg expressz elküldeni Internationale és ha megvan Carmagnale kottáját színházi és munkás zene- és énekkarok részére. Városi direktórium”. Exp. Parády. HBmL. XVI. 10. 1. 1919. ápr. 10. 52 Népakarat, 1919. márc. 31. 53 Népakarat, 1919. ápr. 1. 54 Nagyvárad, 1917. jan. 28. 135
