A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Vaskó László: A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája megyénkben
pedig, hogy a reformszándékunk csakugyan komoly, azt követelte, hogy a leánygimnázium latin és ókori irodalom tárgyait haladéktalanul korlátozzuk, a szociológia, mint új tárgy javára. Evégből értekezletre hívatta össze általam a református Leányközépiskola tanárait ... Az értekezlet a Lefkovits kívánta tervmódosításokhoz hozzájárult, a latin nyelvi órákból heti 1—2 órát, s az ókori irodalom 1—1 órája a szociológia céljára lefoglaltatott. A közbejött politikai és katonai események miatt de facto ez a reform nem került megvalósításra”. Ady Lajos főigazgató jelentéséhez nem kell különösebb kommentár, legfeljebb annyi, hogy e nagy nevű tanügyi vezető szemlélete messze elmaradt az akkor már halott költő testvér progresszivitása mögött.42 A művelődési forradalom mélységeit, irányát a szocialista munkaiskola megalapozásának törekvései mutatják legjobban. Két vonatkozásban viszont napjainkig érvényes megállapítások alakultak ki. Egyfelől a marxizmus klasz- szikusainak tanításából kiindulva a munkaiskolát a termeléssel összekapcsolt általános képző, politechnikai kultúrát biztosító iskolaként értelmezték. Ennek részleteit ugyan nem volt képes kidolgozni a Közoktatásügyi Népbiztosság, de alapjaiban számos intézkedés ebben az irányban hatott. Másfelől elméletileg s részben gyakorlatilag is elvetették az iskola társadalmi elszigeteltségének, társadalomtól való elzárkózásának, azaz az elitképző iskolának a polgári koncepcióját. A munkaiskola alapjainak lerakásával az iskola új hatásrendszerét kívánta megteremteni a tanácskormány. A termeléssel összekapcsolt oktatás, az általános és egységes középfokú képzés a tömegek kultúráját az addig soha nem látott szintre kívánta emelni. A szabadnevelés, avantgarde törekvések hatása, a polgári pszichologizmus és cselekvésiskola befolyása ugyan érezhető a részmunkákon. Mindez azonban nem teszi kétségessé, hogy a Tanácsköztársaság iskola- politikája más alapokra épült volna, ha a művet az úttörők befejezhették volna. A szocialista iskola irányába hatott az önkormányzat szerveinek működtetése s az iskolai élet demokratizmusának fokozását szolgáló intézkedéssor. A burzsoá iskola kényszerfegyelmét, individualizmusát, zártságát és drillen alapuló légkörét csak a közösségi szervek működésében megnyilvánuló tanulói felelősséggel, a közösségi tevékenységgel, nyitott társadalmi érdeklődésével s bensőséges, kölcsönös megértésen alapuló nevelő-növendék viszonnyal lehetett eredményesen megváltoztatni. A forradalmi hangulat a város középiskolásainak körében is terjedt. A tanulók több helyen követelték az érettségi eltörlését, a kötelező vallásoktatás megszüntetését, az osztályzás felfüggesztését vagy a jegyeknek az osztálybizalmiakkal való együttes megállapítását, a latin nyelvnek legalább az alsóbb osztályokból való törlését, a nemi felvilágosítást mind a fiú-, mind a leányiskolákban. A diákság valamennyi középiskolában „bizalmas tanácsot” választott, amely „az iskola fegyelmi és tanulmányi igazgatásában” is részt vett. Március 28-án az Arany Bikában összevont diákgyűlést szerveztek, ahol dr. Gulyás István ref. gimnáziumi tanár mondott beszédet. Ismertette a kommunizmust, „mint egy új és jobb világ kezdetét, melynek elveit az ifjúságnak kell majd megvalósítani”. A fiatalok nemcsak a haladás ügye mellett foglaltak állást, de a felsőbb osztályok tagjaiból többen a polgárőrségbe is jelentkeztek. A debreceni reáliskola tanulói például mind a 10 osztályban mozgalmat indítottak „a forradalmi haladás szolgálatára”. Általában az iskolák növendékei 42 Népakarat, 1919. márc. 27.; ill. TK. HB-ban 293. dokum.; HBmL. XVI. 11/b. 3. 2208/1919. Ady Lajos jelentése. 116
