A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Vaskó László: A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája megyénkben

református tanítók, később munkástanácstagok, valamint Némedi Lajos református tanító, „kik eddig is a nép, de különösen az alsóbb néposztály vezetői voltak”, hazatért katonákkal, katonaviselt emberekkel már februárban megalakítják a Néptanácsot — állapítja meg róluk az 1919. augusztus 29-i, alispánnak küldött főjegyzői jelentés.36 Biharnagybajómban a március 15-i ünnepségen — Mile Ferenc református tanító, később járási direktóriumi elnök, aki „a községi jegyző és családja elűzetésében vett részt”, Petőfi „Akasszátok fel a királyokat” című versét szavalta és megtanította a gyermekeknek a Marseillaise szövegét.37

Derecskén Rákos Imre kántortanító és Szabó József református tanító —■ előbbi munkástanács- és direktóriumi tag, utóbbi a járási Tanítók Szakszervezete, valamint a járási munkástanács és direktórium elnöke —, Püspökladányban Moór Jakab és Csenki Imre tanító — ahogy magukat nevezik „oktatómunkás” —, Komádiban Széchenyi Endre és a későbbi vöröskatona Fiam István, Balmazújváros-Jenőházán Muhoray János, Felső-Józsán Klatskó Jenő, Berekböszörményben Asztalos Ferenc, s Nádudvaron is három felekezeti tanító fejtett ki „lázító” tevékenységet.38 A tanítók, különösen a felekezeti tanítók forradalmi aktivitása nyilván érthető és törvényszerű. Az ellenforradalmi rendszer idején egyházi és bírósági felelősségre vonásuk sajnos nem maradt el.

A munkáshatalom az élő szó agitatív, mozgósító erejét is felhasználva igyekezett a nevelőket felvilágosítani, tájékoztatni. A Debreceni Tanítók Szakszervezete március 31-én „A szocializus és a vallás”, valamint „A szocializmus és az erkölcs” címmel tudományos előadást rendezett az Aranybika Szálló Nagytermében, majd április 6-án dr. Gulyás István tanár a közoktatás egységéről beszélt a szakszervezeti taggyűlésen. Hajdú megye tanítósága ugyancsak április 6-án „A szocializmus és a népiskola”, „Az iskola és az egyház”, valamint „Az iskolai igazgatás átmeneti feladatai” című napirendekkel a megyeháza dísztermében tartotta nagygyűlését. Derecskén április 2-án Szabó József református tanító a járási Tanítók Szakszervezetének ülésén korszerű tankönyvek írását és bevezetését követelte. Határozatban mondták ki, hogy a gyűlés keresse meg az Országos Tanító Szakszervezetet, hogy „hasson oda, hogy a kormány mielőbb írja ki a tankönyvpályázatokat, hogy a gyermek mielőbb a mai kor szellemével egyező tankönyvekből merítse ismereteit... A beíratási díjakból nem holmi elcsépelt könyveket szerezzen be a szakszervezet, hanem a szakszervezet által kijelölendő mai kornak megfelelő műveket”.39

Aprilis 10-én Hajdú megye és Debrecen összes iskoláinak pedagógusai a Debreceni Tanítók Szakszervezete rendezésében nagygyűlést tartottak a Bika Nagytermében. Az előadók a fővárosból érkeztek. Lefkovits Vilmos megnyitója után Fogarasi Béla előadásában „tanító-proletariátus”-ként aposztrofálta a tanítókat, akiknek feladata az új világ és az új társadalom felépítése. Winkler József beszédében szembeállította a tudományos alapokon álló új munkaiskolát a régi rendszer osztályérdekeket szolgáló, valláserkölcsi alapon álló iskolájával: „A régi rendszer iskolájában tűrő, alázatos lelkeket neveltek a kizsákmányolok számára. Az új rend iskolája munkásembert akar nevelni, ki az életet élvezni tudja, teremtő, dolgozó, alkotó embert”. Ebben a felvilágosító munkában nagy szerep vár a falusi tanítókra. Ezt követően ismertette az új iskolatípust: a 8 osz36 Uo. 445., 307., 457. dokum.

37, Uo. 439. dokum.

38 Uo. 428., 442., 297., 466., 307., 436., 472. dokum.

39 Népakarat, 1919. márc. 29.; ápr. 5.; ápr. 3.; TK. HB-ban. 443. dokum.

114