A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Vaskó László: A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája megyénkben

1919. november 24-i jelentésében Szabó Béla tanfelügyelő így írt: „Velünk régi tisztviselőkkel szemben nem erőszakoskodtak, nem fenyegetőztek, minket helyünkről nem távolítottak el... Különben Lefkovits és Kovács külön politikai megbízotti népbiztosi irodát tartottak, de nem a tanfelügyelőségen, hanem a párttitkárságon... Kiadásokat... csakis a lejárt tanítói fizetésekre eszközöltettek”.31 Sajnos, az április 16-án meginduló román katonai intervenció elhárítására történő felkészülés Debrecenben és a megyében még a falusi különféle felekezeti osztatlan, egytanítós iskolák összevonását, ezzel a nagylétszámú tanulócsoportok megszüntetését is elodázta.

A hajdúvárosokban, illetve a hajdú-bihari falvakban a tanítók közül többen tagjai lettek a forradalmi munkás-, földműves- és katonatanácsnak, a direktóriumnak, illetve járási, megyei munkástanácstagok, elnökök, pedagógus szakszervezeti vezetők lettek. Hajdúböszörményben már február 23-án megalakult a Néptanács, melynek munkájában részt vett ifj. Lada János református elemi iskolai tanító is, aki március 23-án, majd véglegesen április 8-án megválasztott Munkástanács első elnöke és direktóriumi tag lett, a tanács jegyzője pedig Erdős Antal református tanító.32

Március 28-án a hajdúszoboszlói direktórium a református egyháztól el akarta venni azt a kétszáz hold földet, amelyet a várostól korábban iskolai célokra kapott, de az egyház csak kis mértékben fordította erre a célra. Egyébként Szoboszlón Domokos Sándor tanító már az őszirózsás forradalom idején a helybeli nemzeti tanács jegyzője lett, majd később mint a Szociáldemokrata Párt tagja, a helyi pedagógus szakszervezet elnöke, városi és megyei munkás-, földműves- és katonatanácstag fejtett ki — Böszörményi Ferenc tanítótársával együtt — forradalmi tevékenységet.33

Hajdúhadházon Simon Károly haladó gondolkodású pedagógus, aki már korábban is síkraszállt az oktatás világi jellegének a kibontakoztatásáért, követelte az egyházi iskolák államosítását. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor pedig nyilvános előadásokat tartott nevelőtársainak és a szülőknek az állami iskolákban folyó oktatás korszerűbb, progresszívebb voltáról. Ezzel egyidejűleg röplapokat, cikkeket írt az iskolareformmal kapcsolatosan és saját maga terjesztette azokat, nem kímélve sem anyagi, sem erkölcsi áldozatot ezen a téren. Lakatos Károly tanító pedig a népet a románok ellen akarta vezetni.34

Hajdúnánáson Kallós Izrael állami, Geruska István, Nyakas Sándor felekezeti tanítókkal az élen viszonylag korán megkezdődött a tanácshatalom melletti szervezkedés. A város polgármestere 1919 augusztusában az alispánnak küldött átiratában Brassai Károly gimnáziumi tanár és Zsuga Imre egyetemi hallgató nevét is említi, akik „kommunista üzelmek miatt voltak letartóztatva”.35

Egyeken 1918 novemberében az orosz fogságból hazatért Madarász Lajos állami elemi iskolai igazgató „népmegbízott”, majd járási és megyei munkástanácstag vezetésével szinte naponta tartanak népgyűléseket az egri főkáptalan egyeki birtokán megszervezendő szövetkezeti termelésről, a földosztásról, a föld ingyenes kisajátításáról. Hajdúszováton Gaál Zsigmond és Szabó Károly

31 Uo. 305., 167. dokum.

32 Uo. 448. dokum.

33 Uo. 456., 508. dokum. Hajdúszoboszlón megalakult a néptanítók szakosztálya is, amely hozzákezdett az iskola szocializálásához, illetve tagjai az olvasókörökben vállaltak népnevelési feladatot.

34 JTÜSZ. 139. old.; TK. HB-ban 450. dokum.

35 TK. HB-ban 307, 452. dokum.

8 Évkönyv V.

113