A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Vaskó László: A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája megyénkben
A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ISKOLAPOLITIKÁJA MEGYÉNKBEN Vaskó László A XIX. század végére a polgári köznevelés rendszere hazánkban is teljesen kiépült, bár az egyes intézmények egymáshoz kapcsolódása, tervszerű fejlesztése, az oktatott ismeretanyag, az alkalmazott módszerek, a nevelés szelleme, a tanár—diák viszony alakulása stb. korántsem volt kielégítő és korszerű. Ezért a haladó pedagógusok és kultúrpolitikusok, a liberális polgárság és a parlamenti ellenzék, a polgári radikálisok és az ellenzéki sajtó mind élesebben bírálták a kormány közoktatási politikáját, a hivatalos irányzatot. Követelték a nevelés demokratikus szelleművé tételét, a természettudományos tárgyak oktatásának kiszélesítését, az olyan tanítás beszüntetését, amely „ellenkezik a természeti törvényekkel, az egzakt tudomány tételeivel”.1 Az SZDP kultúrpolitikusai világosan látták, hogy a népoktatás gyökeres átalakítását csak demokratikus társadalom képes megvalósítani, hogy a műveltségnek a szocialista mozgalom szempontjából is nagy jelentősége van, ezért arra törekedtek, hogy az iskolát az adott társadalmi viszonyok közt a munkásság nevelésének eszközévé tegyék. A jövő iskoláját olyan intézménynek képzelték el, amelyben korszerű ismeretanyagot oktatnak, ahol a gyermekekkel megismertetik a természeti és társadalmi élet titkait és rugóit, hogy „megtanulják az embert, mint az összes természeti és társadalmi létezés végtelen láncolatának tagját fölfogni”; hogy a szabadság akarására és a vele való élésre neveljék a növendékeket, hogy fölébresszék és ápolják bennük „a testvériségnek az igazság, a szabadság, az igazságosság és a szépség szeretetének érzelmeit”.2 Olyan iskolát reméltek, ahol a kézügyesség fejlesztésének, a munkára nevelésnek is jelentős szerep jut. A munkásosztály hangja mellett a századforduló időszakától kezdve mind gyakrabban felcsendült a haladó értelmiség és a polgári radikálisok bíráló, követelő szava is. A Polgári Radikális Párt programja követelte „...szakértői vezetés alatt az egész oktatásügy államosítását, az iskolakötelezettség gyors és általános keresztülvitelét ..., az elemi iskolákban a rendes és ismétlődő évfolyamok teljes kiépítését, ... a középfokú oktatás korszerű reformját, ... a szakiskolák számának gyarapítását. Az oktatásügy súlypontját a természet- tudományi-, technikai és társadalomtudományokra kell helyezni ... a vallás1 A dualizmus közoktatásügyének bírálata a haladó sajtóban, Tankönyvkiadó, Bp. 1959. 160. old. Szerk.: Felkai László. 2 Szocializmus 1906—1907. I. évf. 5. sz. Proletár gyermeknevelés c. cikk. 103
