A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Vaskó László: A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája megyénkben

oktatást a család és az egyházi önkormányzat tevékenységi körébe kell utalni ... a nők számára minden képzési lehetőség megnyitását biztosítani”.3

A századfordulót követő években a tanítóság körében is növekszik az elégedetlenség és fokozódik az ellenzéki hang az uralkodó körök reakciós iskola- politikájával szemben. Az Új Korszak — a haladó tanítók harcos politikai folyóirata — és a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete legfontosabb követelésének tekinti a közoktatásügy „államosítását és világiasítását”, az iskolarendszer gyökeres átalakítását, az oktatás színvonalának emelését, nyolc osztályos népiskola felállítását. A polgári iskolát modern és gyakorlati képzést nyújtó középiskolává akarja fejleszteni, hogy a különböző pályákra készülő fiataloknak alapműveltségét biztosítsa s egyben képesítést is adjon. A haladó pedagógusok nevelésügyi tervezete utal az oktatás tartalmi anyaga módosításának szükségességére s nagyobb teret kíván biztosítani a természet- tudományoknak, a felekezeti hit- és erkölcstan helyett általános emberi erkölcstant kíván bevezetni, a tárgyak egy részét munkaoktatással kapcsolja össze erkölcsi és pedagógiai értékekre való tekintettel. A program jelentősége, hogy először foglalta össze a progresszív pedagógusok követeléseit s a kulturális elmaradottság felszámolására egységes, korszerű iskolapolitikát képviselt.4

Az első világháború utolsó éveiben a munkásság egyre nagyobb tömegei fordultak el a háborús politikától s nőtt az elégedetlenség a haladó polgári körökben is. A tanítóság lassan feleszmélt háborús révületéből. 1917-től a szocialista pedagógusok is mind bátrabban harcoltak a kormány, a háború és a fennálló társadalmi rend ellen s mind nagyobb érdeklődéssel fordultak az oroszországi szocialista forradalom felé.

1918 őszén a katonai vereség következtében a belpolitikai válság tovább mélyült, a dualista monarchia bomlásnak indult. A forrongás átterjedt a hadseregre is. Az októberi polgári demokratikus forradalommal végérvényesen összeomlott a dualista rendszer. A Nemzeti Tanács vette kezébe a hatalmat, majd a tömegek követelésére november 16-án kikiáltották a népköztársaságot. Hazánk köznevelésügyét ekkor a népoktatás nagyfokú elhanyagoltsága, az iskolarendszer kettőssége, a tananyag és az oktatási módszerek korszerűtlensége, klerika- lizmus, nacionalizmus és konzervatív szellem jellemezte. 1918-ban a közoktatás- ügy reformja elkerülhetetlenné vált, ezt követelték a társadalom demokratikus erői is. A polgári demokratikus forradalom győzelmével megteremtődtek a társadalompolitikai feltételei a közoktatásügy demokratikus átalakításának.

A demokratikus közvélemény és a haladó pedagógusok nyomására egy reformbizottság Lovászy Márton miniszterrel az élen hozzálátott a közoktatás- ügyi program kidolgozásához, amelyet november közepére nyilvánosságra is hoztak. Az alsófokú oktatás korhatárát 14 évre emelte, ingyenessé és kötelezővé tette. A középiskolai oktatásnak modern természettudományi és az életre irányuló gyakorlati jelleget kívánt biztosítani. Nagyszabású diákszociális akciót, átfogó testnevelési koncepciót hirdetett meg, s ígéretet tett a nevelők sérelmeinek orvoslására és a felügyelet reformjára. A tervezet haladó vonásait nem lehet vitatni, de meg kell jegyezni, hogy polgári demokratikus szempontból sem volt elég következetes. Nem akarta radikálisan átalakítani az iskolarendszert, megtartotta annak kettősségét, fel sem merült az egyház és az iskola szétválasz3 Mérei Gyula: Polgári radikalizmus Magyarországon 1900—1919. Kossuth. Bp. 1947. 117— 127. old.

4 A szocialista tanítómozgalom Magyarországon 1900—1920. Kossuth. Bp. 1958. 50—54. old.; Szerk. Kelen Jolán; A dualizmus közoktatásügyének bírálata id. mű 214—216. old.

104