A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Sárközi Zoltán: Debreceni hitelinformációk a Magyar Nemzeti Bank levéltárában (1936-1944)
pénzintézeteknek ugyan csaknem kivétel nélkül volt debreceni fiókjuk is, de ezek mellett léteztek, igaz, hogy részben csak formailag önálló, erős debreceni pénzintézetek. Bizonyság erre: kb. 6—7 debreceni pénzintézet, illetőleg hitel- szövetkezet üzleti mérlegeit évről évre rendszeresen közölték a korabeli nyomtatott gazdasági kompaszok. Az iparvállalatoknál kissé más helyzet alakult ki. Alig volt olyan országos jelentőségű vállalat, melynek Debrecenben telephelye lett volna,1 de budapesti üzletemberek tulajdonjoga és közvetett befolyása a helyi pénzintézetekhez hasonlóan több vállalatnál kimutatható! Igaz viszont, hogy olyat is csak kettőt találtunk, melynek debreceni főtelepe mellett Budapesten volt fióktelepe. Akadt azután debreceni bőrgyár, mely bérbe vett Budapesten egy szakmabeli gyártelepet. A debreceni vállalatok közt több olyan jellegűt tartottak számon ez idő tájt, mely messze túlnőtt a cívisvárosnak és közvetlen környezetének keretein. Az első lépcsőfokot e téren azok jelentették, melyeknek üzleti tevékenysége kiterjedt az egész Tiszántúlra. Mások országos hírnévre tettek szert. Végül egykettőnek az exporttevékenység révén külföldön is voltak üzletfelei.1 2 A pénzintézetekhez hasonlóan kb. 10—12 debreceni iparvállalat mérlege is rendszeresen megjelent a korabeli kompaszokban. A forrásközlésben szereplő hitelinformációk egy kivételével a MNB debreceni fiókintézetétől származnak.3 Átnéztük ugyan más fiókok vonatkozó kartonjait is, de ezek közt érdemleges debreceni gazdasági érdekeltséggel nem találkoztunk. A közölt információk természetesen csak kis részét teszik ki a MNB levéltárában található összes debreceni kartonoknak. Igyekeztünk a leglényegesebbeket, illetőleg a legjellegzetesebbeket kiválogatni. Ä kartonok adatai egy azóta már elsüllyedt világnak, Debrecen polgári társadalmának viszonyait tükrözik. Látszólag „tárgyilagosan” igyekeznek bemutatni a kisebb-nagyobb, társulati vagy egyéni tulajdonban levő gazdasági szervek, illetőleg egységek üzleti életét egy-egy meghatározott időpont keresztmetszetében. Hogy hozzávet- legesen mit jelentett ez a fajta „tárgyilagosság”, azt jól szemlélteti az egyik ügyvédről készített információ, melyhez csatolták nevezett öninformációs kartonlapját is. A bankfiók által elkészített jelentés érthető okokból igyekezett kitapogatni üzletfelének gyenge pontjait, míg az öninformáció ezekről tudomást sem szerzett. A kartonok által rögzített tudósítások az 1936. és 1944. évek közti korszakra esnek. így magukon viselik a háborúra való felkészülés, majd a háborús gazdálkodás kétségtelen nyomait. Közismert, hogy ekkortájt jelentek meg az ún. „zsidótörvények” is, melyek a hazai üzleti életben sokak számára korlátozó rendelkezéseket, később jogfosztó intézkedéseket, másoknak pedig a gazdasági életben az ún. „őrségváltás” konjunkturális lehetőségeit jelentették. A hitel- információk az ügyfeleket a polgári üzleti morál azonos normái szerint igyekeztek megítélni. Szemlátomást nem tettek köztük különbségeket aszerint, hogy a hitelkérő cég tagjai melyik hitfelekezethez tartoztak. A korlátozó állami ren1 Ilyen volt pl. hogy csak a két legfontosabbat említsük: a Rex Gyógyszervegyészeti Gyár és Gyógy áru Kereskedelmi Rt., valamint az Első Békéscsabai, Miskolci és Debreceni István Gőzmalmok Rt Nagy Magyar Compass (azelőtt Mihók-féle) 1942—1943. év, II. k., Bp., én. 357. és 506. old E kötetben még 2-3 olyan kisebb jelentőségű budapesti céget sorolnak fel, melynek a fővárosban volt a központi irodája, Debrecenben pedig az egyetlen működő telephelye, illetőleg gyára. 2 L. erre Szani Ferenc—Tímár Lajos: Debrecen ipara az ellenforradalmi rendszer időszakában. In: Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig. (Szerk.: Ránki György), Db., 1976. 149—241. old. 3 Z 19 MNB-hitelinformációk. A Debreceni Fiókintézet hitelinformációi, 17. doboz, 6. tétel, 1936— 1944. 88
